Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

481 akadályozza meg tulajdonképen a részecskék egyesülését, vagyis a koagulációt. Egyrészt a hidrátburok nagyobb belső súrlódással bír, mint az oldószer, tehát szilárdabb és az esetleges ütközésnek ellenáll. Másrészt azonban a hidrátburkok elektromos töltése valamennyi részecskénél egyenlő előjelű lévén, Coulomb-féle elektromos taszító erők állanak fenn, amelyek a részecskék egyesülését szintén megakadályozzák. Ha azonban a részecskék elég nagyok, tehát mozgásuk közben elég nagy kinetikai energiával rendelkeznek, úgy két szemecske ütközésekor hidrátburkaik felszakadhatnak és a két szemcse „száraz" felületén működő adszorpciós erők a szemcséket összetapasztva, közös burok keletkezik, amely az összetapadt szemcséket már nem engedi szétesni. így azután folyton nagyobb rögöcskék, pelyhek jönnek létre, amelyek nagy kinetikai energiájuknál fogva könnyen egyesülnek. A nátriumion sok vizet köt meg, azonkívül egyértékű lévén, elektromos hatása (elektrokinetikus potenciál néven szoktuk nevezni) a szemcse felületétől számítva 2. ábra. Nem koagulált talaj vázlatos rajza, A világos mezők a feszültségmentes hézagteret jelentik. A vonalkázott részek a hidrátburkokat mutatják. -— Fig. 2. Nicht koaguliertes Boden (schematisch). Die weiße Flächen bedeuten das spannungsfreie Porenvolumen, die gestrichelte die Hydrathüllen. 3. ábra. Jól koagulált talaj vázlatos rajza. A jelölés ugyanaz, mint a 2. ábránál. — Fig. 3. Gut koaguliertes Boden. Die Bezeichnungen sind die gleiche, wie bei Fig. 2. Das spannungsfreie Porenvolumen ist bedeutend größer, als bei Fig. 2. lassan csökken. Fennállanak tehát a gátló körülmények, amelyek nagyobb egységek létrejöttét, a koagulációt, megakadályozzák. A nátriummal telített talaj finom szemcséi tehát egyedül igyekeznek maradni és a talaj erősen diszpergált lesz, vagyis idegen anyag hozzátétele nélkül is jól peptizálódik, azonkívül száradáskor, minthogy nagyobb pelyhek (rögöcskék, morzsák) nedves állapotban nem tudtak kialakulni, rendkívüli módon zsugorodik, mert a szemecskék a hidrátvíz távozásával igen közel tudnak egymáshoz kerülni. Ha viszont megnedvesítjük, szét fog folyni, mert a szemcsék nem tudnak egyesülni, hanem valódi kolloid oldatot képeznek. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy ha a a talajban sok só van, a nátriumagyag is koagulál, mert egy bizonyos koncentráción túl minden só erősen koagulálhat. Ez azonban csak az agyagszemektől független ionokra vonatkozik. Ellenben, ha a kicserélhető bázisok főleg kalcium-, kálium- és magnéziumionokból állanak, amelyeknek hidratációs vize kevesebb, azonkívül a szolvátburok elektromos töltése a kétértékű (Ca", Mg") vagy nagyméretű (ív) ionok miatt kisebb távolságra hat, a szemcsék egyesülésének sokkal több lehetősége van, hamarosan pelyhek (koagulált részek) keletkeznek, amelyek azután a beszáradáskor már Vízügyi Közlemények 31