Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban
407 6—8 között váltakozik, a Tiszántúl nyugati vidékein azonban a 30 év közül általában csak 4, egyes állomásokon pedig csak 2, sőt 1 év volt mentes a száraz hónapok sorozatos fellépésétől. Ez a szinte megdöbbentő tény talán mindennél élesebben világít rá az észszerű vízgazdálkodás nélkülözhetetlenségére. Országos átlagban a Dunántúl az évek 47%-ában, a Duna—Tisza-közén 23%ában, a Tiszántúl 17-3%-ában, a Hegyvidéken pedig 27-7%-ában nem volt többhónapos száraz sorozat. Az előbbi térkép mellé állíthatjuk most a következőt (5. ábra), amelyben a beírt számok azt mutatják, hogy az illető állomáson 30 év alatt hány olyan nyár volt, amelynek egyetlen hónapja sem volt száraz. Az ilyen nyarak általában az egész országban (kivéve a nyugati határszéleket), ritkaságszómba mennek, az Alföld jórészén pedig egyáltalában nem fordulnak elő. A különböző hosszúságú száraz sorozatok nem arányosan oszlanak el az egyes országrészek között és ezáltal megnehezítik az országrészek viszonyainak egymásközti összehasonlítását. Ez a nehézség kiküszöbölhető, ha kiszámítjuk, hogy az egyes országrészekben összesen hány hónapot tartalmaznak a száraz sorozatok és hogy a nyári hónapok hány százaléka tartozik bele valamely száraz időszakba. Ez a számítás arra az eredményre vezet, hogy a száraz sorozatokba tartozó hónapok száma az összes nyári hónapoknak a Dunántúl 25-3%-át, a Duna—Tisza-közén 43-6%-át, a Tiszántúl 43%-át, a Hegyvidéken pedig 37-4%-át teszi ki. Ezek a százalékszámok egyúttal megadják annak a valószínűségét is, hogy valamely nyári hónap száraz időszakba essék, vagyis száraz sorozathoz tartozzék. Ez a valószínűség a Duna—Tisza-közén és a Tiszántúl szinte teljesen egyforma és csaknem kétszer akkora, mint a Dunántúl. Ezeken az átlagértékeken túl érdemes egy pillantást vetni ennek a valószínűségnek országos eloszlására is. r / , 5. ábra. A száraz hónap nélküli nyarak száma. (1901—30.)
