Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

384 általában más csapadékértékekkel kell számolnunk, mint a másikon. Az eltérés azonban sokkal kisebb lesz, mintha az ország területét négyszögekre osztottuk volna fel. Ugyanis minden közös oldallal bíró háromszögpárnak egyúttal két közös csúcsa is van, ezeknek megegyező csapadékértékei tehát csökkentik azt a különbséget, amelyet a nem közös csúcsok eltérő csapadékértéke okoz. Ilyen módon az ország területét 61 háromszögre osztottuk fel. A határok mentén maradtak területrészek, amelyek egytlen háromszög területére sem estek. Ezeken a háromszögön kívül eső területdarabokon a legközelebb eső észlelőállomás adatait tekintettük érvényeseknek. A következő lépésben ki kell számítanunk, hogy minden egyes háromszög területéből hány km

2 van a fontosabb gazdasági növényekkel (búza, rozs, árpa

; zab, tengeri, burgonya, répa és legelőterület) beültetve, illetőleg bevetve. Mivel egy háromszög területe általában több vármegyéhez tartozik, úgy járhatunk el leghelyesebben, ha megbecsüljük, hogy a háromszög területének hány tizedrésze tartozik egy-egy vármegyéhez. Ezután megmérjük a háromszög területét és így megtudjuk hogy ebből a területből közelítőleg hány km

2 tartozik az egyes megyékhez. Ha most még azt is tudjuk, hogy egy-egy megyében minden km

2-nyi területnek átlag hányadrésze van búzával, rozzsal, burgonyával stb bevetve, illetőleg beültetve, akkor már meghatározhatjuk, hogy az egész háromszög területén hány km

2 búza-, rozs-, legelő- stb. terület fekszik. Ezt ismerve, rátérhetünk tulajdonképeni feladatunkra, a hiányzó vízmenynyiség kiszámítására. Ha egy mm magasságú csapadék esik, ez 1 m

2-re 1 liter= 1 dm

3 vizet jelent, 1 km

2-re pedig egymilliószor ennyit, vagyis 1000 m

3-t. Ezért ha megállapítjuk, hogy a tényleg hullott csapadék mennyisége hány mm-el kevesebb a szükségesnél és az így kapott számot megszorozzuk a vetésterület km

2-ekben kifejezett nagyságával, meg fogjuk kapni a hiányzó, illetőleg mesterségesen pótolandó vízmennyiséget 1000 m

3-ekben kifejezve. Hogy eljárásunkat jobban áttekinthessük, példaképen bemutatjuk egy háromszögre vonatkozó számítás menetét. A túloldali II. sz. táblázat felső részében a 2. sz. háromszög területének a termeivények szerint való megoszlását tünteti fel, az alsó rész számadatai keletkezését illetőleg pedig bemutatom a búza és rozsra (őszi gabona) vonatkozó számítást. Az I. táblázat szerint a szükséges csapadék 280 mm, a II. sz. táblázat alsó részének első számsora szerint az átlagos csapadék 254 mm, a hiány tehát (ok.—márc. téli félévben) 26 mm. A II. táblázat felső részében azt találjuk, hogy a 2. sz. háromszögben búzával és rozzsal 315+170=485 km

2 van bevetve, ennek megfelelőleg a csapadékhiány: 26 x 485 = 12,610. Ezzel az eljárással kapott eredményeinket tünteti fel a III. táblázat. Ebben országrészenként és terményenként megtaláljuk a hiányzó vízmennyiséget éspedig az első oszlopban a téli félév (októbertől márciusig) csapadékhiányát, a következő oszlopokban a nyári félév egyes hónapjaira vonatkozó adatokat találjuk, az utolsókét oszlopban pedig a nyári félév és az egész év összesített csapadékhiányát látjuk. Az országrészek meghatározására nézve meg kell jegyeznünk, hogy összeállításunkban a kérdés természeténél fogva az országrészek nem annyira földrajzi szempontból, mint inkább éghajlati szempontból vannak egymástól elválasztva, így például a Dunántúl keleti szélét már a Duna—-Tisza közéhez számítottuk, mert