Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról

369 irányt adnak a süllyesztőszekrénynek. Megjegyzendő, ezt az eljárást inkább kútsüllyesztésnél szokás alkalmazni, ahol nincsen munkakamra és a vágóélek körüli földanyag kiemelésének és így az egyenletes süllyesztésnek szabályozása nem áll annyira a kezünkben. Igen érdekes süllyesztési módot alkalmaztak a San-Francisco—

Oakland közötti új híd pilléreinek alapozásánál, ahol beépített légtartányokban levő sűrített levegő nyomásának szabályozásával irányították a süllyesztést. Ugyancsak különleges módja a pneumatikus alapozás végrehajtásának a süllyesztőszekrénynek kotrással vagy anyagkiszívással — nyitott kútként —- való lesüllyesztése is. Ezt a két eljárást a következő fejezetben ismertetem részletesen. Általában sokféle különleges süllyesztési mód fordulhat elő a speciális helyi viszonyok vagy követelmények következtében ; de többféle lehet a süllyesztőszekrények előállítási módja is. Ezek azonban nem mentek át az általános gyakorlatba és így ismertetésükre nem térek ki. E. Új módszerek a légnyomásos alapozásban. Az alábbiakban azokat az új gondolatokat és eljárásokat ismertetem, amelyek egyrészt hazánkban a legutóbbi légnyomásos alapozásoknál, másrészt a külföldi építkezéseknél kivitelre kerültek. 1. A legutóbbi hazai pneumatikus alapozások. A III. tábla a) ábráján látható a Horthy Miklós-híd budai parti pillérének süllyesztőszekrénye. Az újfajta elrendezést a süllyesztőszekrény nagy méretei tették szükségessé. (271-2 m

2 alapterületével ez a süllyesztőszekrény a legnagyobb, amit eddig lesüllyesztettek Magyarországon.) A vágóélek tömör konzolok, rajtuk két irányban teherbíró síklemezfödém nyugszik, amely egyik irányban a 6 méter magas kereszttartókba, másik irányban az 5 m magas hossztartókba van befogva. A vágóélnek egészen speciális kiképzése van, mivel az agresszív talajvizek miatt az alaptestet végig bitumenes szigeteléssel kellett körülvenni. A bitumenes szigetelést a fenéken is végig kellett vinni minden megszakítás nélkül, ezért alul a szögvasvágóélt különleges kengyelek kötik be a betonba. A szigetelést kívülről is védeni kellett a talajsurlódás ellen és ez legalul 4 mm vastag vaslemezzel, e fölött pedig ehhez csatlakozó 9 centiméter vastag bauxit-vasbeton védőfallal történt. Az építés részletei a 2—4. számú képeken világosan láthatók. Még érdekesebb újítások nyertek alkalmazást a Horthy Miklós-híd mederpilléreinek vasszerkezetű süllyesztőszekrényeinél. A budai mederpillér keresztmetszetét a 13. ábra tünteti fel. A vasszerkezet is eltér a Magyarországon addig alkalmazott vasszerkezetű süllyesztőszekrények vasszerkezetétől (1. IV. tábla a) ábra), főként a nagy méretei folytán. A szükséges nagy merevség miatt 4-25 méter magas rácsos kereszttartók és ugyanilyen magas szélső rácsos hossztartókból épült fel a szerkezet (1. 5—7. képek), mely kívülről 2 mm vastag, belülről pedig 3 mm vastag vaslemezzel volt borítva. Ilyen vékony vaslemez eddig még ilyen nagyméretű süllyesztőszekrénynél sehol alkalmazva nem volt. A lemez behajlását és deformálódását elkerülendő úgy a belső födémre, mint a külső fal mellé 30 centiméter vastag bauxit-betonból készített lemez került, mely a további terhelések során merevítette a vékony vaslemezt. 24 Vízügyi Közlemények.