Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról

342 léssel igyekszünk a szervezetből kihajtani. Ecélból minden pneumatikus munkahelyen ú. n. betegzsilipet kell felállítani, amely kényelmes fekvőhellyel, orvosszer-, étel- és italbeadogató nyílással van felszerelve. A caissonbetegség megelőzése céljából pedig szigorú védelmi intézkedések szükségesek. A sűrített levegőjű munkatérben dolgozó munkások és mérnökök szigorú orvosi vizsgálata és állandó orvosi felügyelete kötelező. Általában minél gyorsabb és tökéletesebb valakinek a vérkeringése, annál gyorsabban fogja a testben abszorbeált gázokat (nitrogént) magából kihajtani és így a caissonmunkásnak jó szíve, tüdeje és veséje legyen. Minthogy az emberi szervezet a sűrített levegőben lévő munkánál fokozottan igénybe van véve, fontos, hogy senki elgyöngült vagy fáradt állapotban ne menjen a caissonba, mert ilyen állapotban hajlamosabb a betegségre (ú. n. presszióra). A kövérebb vagy idősebb emberek, továbbá olyanok, akik ivással vagy egyéb mértéktelenségekkel legyöngítették szervezetüket, nem elég alkalmasak már a sűrített levegőben való munkára. Nem szabad nagyobb nyomásba menni náthával sem, mert a nátha az Eustach-kürtöt eldugaszolja és így a fülre különösen a dobhártyára nehezedő külső nyomás nem tud simán a száj kinyitása, vagy nyelés útján kiegyenlítődni. Ezért éles fülfájdalmakat, sőt gyakran dobhártyarepedést okozhat már a bezsilipelés is. Ugyanezen okból nem tanácsos a sűrített levegőben való munka a fülbajban szenvedő, vagy sérült dobhártyával bíró embereknek sem, mert ezeknél szédülést és dobhártyarepedést, sőt süketséget is okozhat. A caissonbetegség tünetei a kizsilipelés után 20—30 perccel, de legkésőbb 2 órán belül okvetlenül jelentkeznek. Mivel igen fontos, hogy a caissonbetegséget azonnal orvosi kezelés alá vegyék és a betegzsilipbe vigyék, ajánlatos, hogy 2 atm. túlnyomáson felül a caissonmunkások a kizsilipelés .után még a munkatér és a betegzsilip közvetlen szomszédságában tartózkodjanak. Ugyanis könnyű lefolyású és könnyen kezelhető esetek is súlyossá válhatnak, ha a vérkeringésben maradt légbuborékokat nem vesszük azonnal a betegzsilipben olyan szabályozó irányítás alá, hogy a tüdőn át normális úton eltávozhasson. Két atm. túlnyomáson alul igen ritkán fordulnak elő súlyosabb caissonbetegségek. így pl. a Horthy Miklós-híd és a Margithíd építésénél, ahol a legnagyobb túlnyomás 1-9 atm. volt, egyetlen súlyos megbetegedés sem fordult elő. Ujabban külföldön nemcsak a betegzsilipben eszközölt ismételt légnyomással és egészen lassú (10—12 órás) kizsilipeléssel való kezelést alkalmazzák, hanem az idegszövetek zavarainál elektromos izzasztókúrát, más esetekben mesterséges oxigénbelégzést is sikerrel alkalmaztak.

1 Azonban nemcsak a gyors kizsilipelés lehet a caissonbetegségek oka, hanem az emberi szervezet kifáradása és legyengülése is. Ezért szabályozzák a hatósági előírások a caissonban tölthető maximális munkaidőt, ezért fontosak a kényelmes ki- és beszálló zsilipek és ezért lényeges kívánság az, hogy a beszálló zsilipben is lift legyen, mert semmi sem fárasztja el jobban a munkást, mint a 20—30 m mélységből keskeny és kényelmetlen vashágcsón való felmászás. Igen fontos a szervezet frissesége szempontjából a kellő szellőztetés és bőségesen elegendő friss levegő befuvatása a sűrített levegőjű munkatérbe, valamint a zsilipekbe. A levegő széndioxidtartalma mutatja a levegő elhasználódását. Amerikai megfigyelések szerint 0-1% C0

2-tartalom fölött már rendszeressé válnak a megbetegedések. Célszerű 0-04% alatt tartani a széndioxid arányát és csak villanyvilágítást szabad használni, mert 1 1. Joosten : Die Donau Brücke bei Belgrad. Bautechn. 1932—40. 553. o.