Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról

338 A szükséges gépi berendezés fejlődését tehát az általános technikai haladáson kívül a fentebb vázolt szociális követelmények és a tökéletes üzembiztonság (tartalékgépek, gőzüzemű gépek helyett elektromos meghajtású gépek stb.) kívánalmai szabják meg. Miután ezek a hatóságilag előírt óvóintézkedések a gépi berendezés nagyságát és így az alapozás költségeit is tetemesen megnövelték, fokozottan szükség volt arra, hogy a légnyomásos alapozási módszer versenyképességét a gépek és elsősorban a légzsilipek teljesítőképességének fokozásával tartsák fenn. A sűrített levegő előállításához szükséges gépek teljesítőképessége, hatásfoka és ezáltal gazdaságossága a géptechnika általános haladásával párhuzamosan fejlődött, a kizárólag alapozásra szolgáló gépnek : a légzsilipnek fejlődése azonban nem ment ilyen iramban előre. Itt a cél a biztonság mellett elsősorban a légzsilipek hatásfokának fejlesztése volt, amit egyrészt a méretek és így a teljesítőképesség megnövelésében, másrészt pedig a rendeltetésük szerint szétválasztott külön légzsilipfajták kifejlesztésével értek el. A légzsilipben az emberek ki- és bezsilipelése az emberi szervezethez mérten csak lassan és fokozatosan történhet. Nem gazdaságos tehát, ha az anyagok ki- és bezsilipelése is ugyanabban a zsilipben ugyanilyen hosszadalmasan történik. Ennekfolytán legelsősorban is külön anyagpipákkal 2. ábra : Személyzsilip. — Personenschleuse. — Air-lock for men. (anyag ki- és bezsilipelő-berendezésekkel) látták el az ú. n. kombinált zsilipeket (lásd 1. kép), továbbá kifejlődtek a gépi erőre berendezett nagyteljesítményű és automatikusan kizsilipelő tiszta anyagzsiliptípusok (Zschokke). A modern személyzsilipeknek szintén a nagy befogadóképesség és a ki- és bezsilipelendő személyek részére szolgáló kényelmi berendezések a jellemzői (lásd 2. ábra). A minimális térfogat és méretek ma már itt is hatóságilag elő vannak írva, mert igen fontos, hogy a sűrített levegőben dolgozó ember ne kerüljön kifáradva a munkatérbe, de ne kelljen kifáradt állapotban a legkényesebb processzuson, a kizsilipelésen sem végigmennie. Kifáradt állapotban ugyanis a statisztikai adatok szerint az emberi szervezet a leginkább hajlamos az ú. n. caissonbetegségekre. A süllyesztőszekrények fejlődése az építőanyagok és a szilárdságtan fejlődésével párhuzamosan haladt előre. A fejlődés menete az egyes korok építőanyagának felel meg : hegesztett vas, fa, falazott tégla és beton, szegecselt folytvas lemezes és rácsos, vasbeton és hegesztett vasszerkezetű süllyesztőszekrények készültek. Ma már a következő gyakorlat alakult ki : 1. Lehetőleg mindenütt vasbeton-süllyesztőszekrény készítendő, mert ez a leggazdaságosabb. Egyetlen hátránya a vasszerkezettel szemben, hogy nehezebb, tehát beúsztatása és az állványokra való felfüggesztése költségesebb. Ezért folyami