Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - II. Riszdorfer József: A Majnán és Neckaron végzett újabb folyamcsatornázási munkák során alkalmazott gátak

323 Nagy duzzasztási magasságoknál, hol a nagy vízmennyiségeket is a gát felett kell átbuktatni, mert a nyomás alatt való átfolyás a nagy vízszínkülönbség miatt nem lehetséges, az összes nyílásokat szabályozhatóan kell készíteni. Ilyen esetekben a kettős táblás gátak kerülnek előtérbe. Halátcresztők és a csónakforgalom lebonyolítása a vízlépcsőkön át. Mind a Majnán, mind a Neckaron gondoskodtak arról, hogy a halak az egyes vízlépcsőkön keresztül juthassanak. Gondoskodtak továbbá arról is, hogy a csónakok a hajózózsilip elkerülésével átjuthassanak a vízlépcsőn. Az utóbbi kérdésnek napjainkban nagy jelentősége van, mert vízisport következtében a csónakforgalom a nyári hónapokban igen nagy, a sport csónakoknak a hajózsilipen való átzsilipelése pedig igen költséges volna s nagy vízpazarlással is járna. Mind a Majnán, mind a Neckaron a hallépcsők egymás után lépcsőzetesen elhelyezett medencékből állanak, melyeken mintegy 80—100 1 víz folyik állandóan keresztül másodpercenkint. A hallépcső lejtője a Neckaron 1 : 8 hajlású, s a medencék hossza és szélessége 1'20 m. A víz részben a medencéket egymástól elválasztó falakon bukik át, részben a válaszfalakon lévő 20/20 cm méretű búvónyílásokon nyomás alatt folyik át. Az egymásután következő medencék vízszintjének különbsége 15 cm. Kisvizek esetén az átfolyó vízmennyiség a beeresztőzsilippel úgy szabályozható, hogy a víz csak a búvónyílásokon át folyjék, vagy pedig úgy is, hogy a válaszfalak felett is bukjék át bizonyos víztömeg, amire főleg tavasszal, az ívási időben van szükség. A Majnán lévő műveknél a hallépcsőket többnyire a hajózsilip mellett helyezik el egy 2-5xl2 m méretű kamrájú csónakzsilippel együtt. A hallépcső nincsen lefedve. A csónakzsilip felső fője billenőkapuval, alsó fője egyszárnyú támkapuval van felszerelve. Mind a kapumozgatószerkezet, mind a csónakzsilip megtöltésére szolgáló tiltó kézi erővel mozgatható. Az 5. képen az erlabrunni duzzasztómű (Majna) csónakzsilipjének felső fője, s a duzzasztómű pillére és a csónakzsilip között elhelyezett hallépcső látható. A Neckaron a hallépcsőkat a hajózózsilip alsó fője után a duzzasztómű és zsilip utócsatornája közötti osztóműben helyezik el. A hallépcső tehát le van fedve, s csupán az osztómű oldalában lévő nyílások szolgálnak a friss levegő bevezetésére. Csónakzsilipet a Neckaron újabban nem alkalmaznak. A csónakokat a vízlépcsőn sínpályán közlekedő kocsival szállítják keresztül, mely mindkét főnél lejtőn közlekedik. A vízlépcsők általános elrendezése. A duzzasztómű és hajózsilip a Majnán mindegyik vízlépcsőnél közvetlenül egymás mellett van elhelyezve : a duzzasztó tengelye összeesik a hajózsilip felső főjének tengelyével, s felfelé egy 300 m hosszú vezetőmű választja el a zsilip előcsatornát az anyamedertől, az alsó vezetőmű hossza 150 m, a vizierőtelep a duzzasztóműnek a hajózsilippel ellentétes oldalára kerül. Ennek a megoldásnak több előnye van, s ezenkívül a helyi viszonyok is indokolják annak következetes alkalmazását. A folyó völgye keskeny, a partokon sűrűn lakott községek vannak, a föld értéke igen nagy, érthető tehát, hogy olyan megoldásra volt szükség, mely elkerülhetővé tesz minden felesleges kisajátítást, s amelyhez nem szükséges nagy területek igénybevétele. Éppen ezért a vezetőmű is legtöbb esetben betonból készült, bár ahol elég 21*