Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - II. Riszdorfer József: A Majnán és Neckaron végzett újabb folyamcsatornázási munkák során alkalmazott gátak

308 2. ábra. Megváltozik azonban az erőszükséglet, amint a tábla kissé a küszöb felé emelkedett. A tábla alatt a nagy nyomás miatt igen nagy sebességgel átrohanó vízsugár a tábla alsó felületétől elválik, a hidrosztatikus nyomás alig változik, a tábla zárt állapotában fellépő nagy felhajtóerő azonban csaknem teljesen megszűnik, ezzel szemben az alsó tábla felett lévő vízoszlop mint terhelés fog működni. A felhúzáshoz szükséges erő nagyságát még az a körülmény is növeli, hogy a tábla alatt nagy sebességgel átrohanó vízsugár ottan erős légritkulást idéz elő, mely a táblára szívóhatást gyakorol, azt lefelé húzza. A felhúzáshoz szükséges erő dr. Becher szerint a kritikus pillanatban, mely akkor következik be, midőn az átfolyási nyílás szélessége mintegy 0-20 m, 670 tonna, vagyis a tábla önsúlyának 310%-a. A láncokat, emelőszerkezetet, motorokat mind erre a nagy erőre kellett méretezni, s ezenkívül a meghajtásra szolgáló motor terhelésének 300%-os ingadozása van. Az ismertetett jelenségek okainak felismerése után a gát alakjának alkalmas alakításával a fenti bajok jórészt kiküszöbölhetők, úgyhogy modern táblás gátaknál