Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - V. Andor György: Városok okszerű vízellátása

VÁROSOK OKSZERŰ VÍZELLÁTÁSA. írta: ANDOR GYÖRGY. Minden kultúrállamban elsőrendű fontosságú feladat a lakosságnak jóminőségű ivóvízzel való ellátása. Különösen nagy jelentőségű ez a kérdés a túlnyomólag síkvidékű országokban, így csonka hazánkban is. Amíg ugyanis hegy- és dombvidéki városoknál többnyire lehet jóminőségű forrás- vagy patakvizet találni, addig síkvidékű városoknál a lakosság többnyire a talajvíz színe alatt aránylag kis mélységben fekvő, gyakran fertőzött talajvizet kénytelen használni ivás, tisztálkodás és más célokra. így az alföldön, de csonka hazánk más vidékén is többnyire fertőzött víz az oka a még mindig gyakran fellépő fertőző betegségeknek, különösen a vérhasnak és a tífusznak. De nem kevésbbé a rossz víz az okozója a némely vidéken elterjedt golyvának is. Ennek az állapotnak a mielőbbi megszüntetése és a lakosságnak legalább nagyobb helységekben jóminőségű vízvezetéki vízzel való ellátása nagyon kívánatos volna. Nagyobb laksűrűségű városokban már a házi szennyesvizeknek és fekáliáknak a lakott területen belül való raktározása is nehézkes és kellemetlenségekkel kapcsolatos, úgyhogy ezeknek szennyesvízcsatornahálózattal való eltávolítása nagyon kívánatos volna. Vízvezeték nélkül azonban a szennyesvízcsatornahálózat nem építhető meg. Ilyenkor természetesen vízvezetéki hálózat építésére fokozott mértékben van szükség. Sok esetben ezenkívül az idegenforgalom szempontjából is kívánatos a vízvezeték megvalósítása. Ez különösen a balatoni fürdőkre vonatkozik, amelyeket mind sűrűbben keresnek fel az idegenek. Örvendetes, hogy az utóbbi időben ennek a kérdésnek a megoldása iránt az illetékes tényezők részéről számottevő törekvés mutatkozik. Vízvezetékek építésének ma a legfőbb akadálya a tőke és különösen a bizalom hiánya a hosszúlejáratú hitelműveletek iránt. Pedig e téren még tetemes befektetéseket kell az országnak végeznie, ha a nyugati országok színvonalát e tekintetben is el akarjuk érni. Hiszen csupán vidéki városainkban a vízvezetéki vízzel el nem látott lakosok száma kb. 900,000, míg a 10,000-nél nagyobb lakosszámú községeinknél, amelyek szintén megérettek a vízellátásra, kb. 800,000, összesen tehát 1,700.000. Ha ebből 12%-ot, tehát kb. 200,000-et levonunk mint olyant, amelynek ellátásáról kedvezőtlen elhelyezkedésük miatt nem lehet szó, úgy kimondhatjuk, hogy belátható időn belül kb. 1 y

2 millió lélek vízvezetéki vízzel való ellátásáról kell gondoskodnunk. A jelenlegi ipari árak és munkabérek mellett valamely vízmű létesítési költsége — rendkívül kedvezőtlen viszonyoktól eltekintve — lakosonként 70—90 pengőbe kerül, amely összegben a házicsatlakozások elkészítése és a vízmérő költsége is bent-