Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?
163 első negyedéig, attól kezdve az utóbbi években ismét aránylag erős emelkedés állott elő." Ezek szerint tehát most voltunk a meleg időjárási szakaszban. Végül „Éghajlatunk bizonyos határok között váltakozik. A változás azonban, amennyire ez a hőmérsékletre vonatkozik, többnyire hosszú évekre kiterjedő, igen eltérő hosszúságú időszakokat tartalmazó szabálytalan ingadozásokban jelentkezik. A változások nem egyirányúak, hogy ennek következtében a hőmérsékletnek állandó emelkedését várhatnánk." „Vizsgálatunk eredményei arra mutatnak reá, mintha most éppen egy változás küszöbén állanánk."* Mielőtt tanulmányomat befejezném, fel kell tennem még a kérdést, mi lehet az oka annak, hogy olyan sokan oly erős és hatalmas kitartással képesek ilyen nyilvánvalóan téves feltevéseket meggyőződésükké tenni és azokat a köztudatba belevinni ? Azt hiszem erre igen könnyen megadhatom a feleletet. Hazánkban, sajnos, a meteorológiai tudományok alapismeretei a köztudatban nincsenek kellőkép elterjedve. Művelt emberek — még egyetemi végzettséggel bírók is — nagyfokú tájékozatlanságról tesznek igen gyakran tanúságot, sőt sokan még a csillagászattal tévesztik össze a meteorológiát, vagy legalábbis szoros kapcsolatot tételeznek fel. A törvényszékeknek nincs külön meteorológus szakértőjük, hanem gazdák és más szakemberek adnak meteorológiai ügyekben szakvéleményt, még jó ha kultúrmérnök szerepel szakértőként. Miért van ez így ? Magyarországon egyetemeinken a meteorológiát és klimatológiát évtizedek óta csak magántanárok adják elő, mint nem kötelező tárgyat, vagy más tanszékek keretén belül, mellesleg történik a meteorológiai és éghajlati ismeretek előadása. Még ageografia professzora foglalkozik legtöbbet ezzel a tárgykörrel. A Műegyetem Mezőgazdasági és Erdőmérnöki karai kivételek, előbbin már több mint egy évtizede kötelező tárgy a klimatológia és akik onnan kikerülnek, semmiesetre sem ülnek fel tévtanoknak, mert tudják mindazt, amit egy okleveles gazdának a meteorológiáról és a magyar éghajlatról tudnia kell. Örvendetes, hogy a Műegyetem Erdészeti Karának hallgatói Vági professzor úrtól hasonló természettudományi szellemben kapják meg a felvilágosításokat és a klimatológia szigorlati tárgy. Sajnos, azonban Gazdasági Akadémiáinkon a meteorológia és klimatológia nem kapott elég helyet, ott csak mellékes tárgyként szerepel, pár órával a fizikába belészorítva és így az onnan kikerült okleveles gazdák nagy részét bizony könnyen lehet befolyásolni. A bécsi ,, Hochschule für Bodenkultur" évtizedek óta bír meteorológiai tanszékkel. Nagyon fontosnak tartanám, ha Magyarországon, ahol pl. a geológiának minden Egyetemen tanszéke van, valamint a talajtant és földtant a Gazdasági Akadémiákon is alapossabban és részletessebben adják elő, ugyanolyan súlyt tulajdonítanának a meteorológiának és klimatológiának is. Amíg ez a tudományág nem rendelkezik egyetemi tanszékkel, szabad tere lesz az időjárási kuruzslóknak és a magyar állam számos vezető férfia igen sokszor juthat majd nehéz helyzetbe, amikor jóhiszeműen, vagy céltudatosan megtévesztett közvéleménnyel kell szembe szállania. A környező államokban a meteorológiának mindenütt van tanszéke, pl. az ipari Ausztriában négy meteorológiai tanszék áll fenn. A Meteorológiai Intézet, bár tudományos intézmény, * Nem mulaszthatom el, hogy meg ne említsem itt a legkitűnőbb magyar klimatologusnak dr. Róna Zsigmondnak tanulmányát, 1 5 amelyben ugyancsak evvel a kérdéssel foglalkozik ós meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy emberi beavatkozással nem lehetett az Alföld éghajlatát megváltoztatni. Róna tanulmánya ennek a kérdésnek nagyjelentőségű megnyilatkozása. 11*
