Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?
szakaszokat, a csapadékmérlegek szerint különösen szélsőségeseknek tekinthető esztendőkről. Az emlékezetes 1863-i szárazság óta eltelt 73 év közül 14-et választottam ki, XII. TÁBLÁZAT. É v Szárazság számok Csapadék mm É v ápr.—szept jún.—aug. ápr.—szept. 0/ * /0 jún.—aug. о/ # /0 1863 1593 430 150 — 55 74 55 1865 1399 344 143 — 57 122 — 26 1866 713 352 228 — 34 140 — 16 1872 672 229 392 + 19 206 _L 24 1882 499 246 600 + 82 287 + 73 1904 1272 966 162 — 51 48 71 1912 645 290 379 + 15 150 _ 10 1914 952 383 539 + 64 294 + 77 1915 727 234 497 + 51 294 + 77 1917 929 470 180 — 45 88 _ 47 1920 625 237 418 + 27 220 + 32 1925 545 256 417 + 26 246 + 48 1928 753 493 248 — 25 94 43 1935 811 401 274 — 17 138 — 17 30 éves átlag 330 mm 166 mm * A 30 éves átlagtól való eltérések %-okban kifejézve. mert csapadékmérlegük nagy szélsőségeket mutatott. Táblázatunk szerint 1863 volt a legkatasztrófálisabb esztendő. Ahhoz foghatót a magyar föld a múltban keveset, ebben az évszázadban pedig egyet sem szenvedett át. Pedig akkor még igen nagy vízfelületek voltak lecsapolatlanul. Abban az évben a szárazsági szám 1593 volt, amelyből Budapesten a nyári hónapra 430 jutott. Második helyen áll szárazság dolgában két év multán 1865, míg a harmadik helyre jut 1904. Ebben az utóbbi évben érte el azonban a nyári szárazság a legnagyobb fokát. A szárazsági szám még az 1863-it is meghaladta. — legalább Budapesten — és 966 volt a három nyári hónap szárazsági értéke. Ez a legszárazabb esztendők egyike és hogy az 1904. évi nem volt olyan katasztrofális kihatású, mint az 1863-i, annak több magyarázata van : 1. 1863-ban az irtózatos tavaszi szárazság okozott már nagy pusztítást ; 2. ezt követte a tartós nyári szárazság és bizony nem segített azon a sok árterület sem, amint a Balatonnak nagy párolgó vízfelülete sem tud ott helyben esőt csinálni, de sokszor még harmatot sem„ mert utóbbihoz erősebb éjszakai lehűléshez van szükség, márpedig a legforróbb nyárban a levegő nem bír a harmatpont alá lehűlni ; 3. a gazdálkodás módja, szintje azóta megjavult.* * Említésre méltó egyébként, hogy ezelőtt 70 évvel ugyancsak voltak sokan, akik a szárazság miatt a vízimunkálatokat okolták. Róna Zsigmond munkájában 7 is így emlékezik meg erről és tudományos állásfoglalása engem 27 évvel megelőzött (1909) : „A hatvanas években dúló szárazságok a nagyközönséget, a tudományos köröket is nagyban foglalkoztatták és sokan egész komolyan a Tiszaszabályozásban, illetőleg az árterek és mocsarak kiszárításában keresték az aszály okát. Holott a Tiszaszabályozás előtt is voltak aszályos esztendők és sajnos,, azóta is volt bennük részünk. (421. old.)
