Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?
150 IX. TÁBLÁZAT. a) A csapadék évi mennyisége. Szeged. Törzsérték (1901—30) •' 533 mm. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1—10 Д. 1850 405 (881) 432 (267)* 332* 481 499 (471) (— 62) 1860 — — — 463 (322)* (377)* 388* 346* — 688 (431) (—102) 1870 685 598 463 400* 439 586 463 530 536 559 526 — 7 1880 646 619 505 552 570 512 485 372 609 540 541 + 8 1890 490 460 602 373* 614 645 709 531 514 555 549 + 16 1900 554 537 505 509 519 577 348* 572 526 (664) 531 — 5 1910 434 600 400* 551 772 560 462 592 785 526 568 + 35 1920 387* 653 482 535 679 558 520 340* 538 466 516 — 17 1930 721 598 628 387 455 (541) (+ 8) * 400 mm-en alul r naradt az évi összeg b) A csapadék nyári mennyisége Szeged. Törzsérték (1д 01—зо) •' 157 тт. 1850 — — — 132 (315) 93 (84) 87 111 121 (135) (— 22) 1860 — — — 186 172 (64)* 74 137 — 238 (145) (+ 12) 1870 213 315 148 131 134 149 103 191 (69)* 114 157 0 1880 106 151 150 198 157 162 (64)* 199 137 112 144 — 13 1890 117 120 270 106 195 232 248 202 136 206 183 + 26 1900 204 123 182 109 119 194 100 179 123 206 154 — 13 1910 125 114 149 240 271 90 121 186 194 254 174 + 17 1920 144 124 105 177 240 241 117 74 186 72 149 — 8 1930 209 227 127 163 104 (166) (+ 9) * 50%-nál is kevesebb esett, mint a 30 éves átlag. Két évre reá, 1917-ben — a nagy megpróbáltatások idejekor — amikor a termés legjobban kellett volna, ismét száraz volt a nyár. Az Alföld egyes részein 75 mm alatt volt, de a Kőrös-Maros szögében még a 200 mm-t is meghaladta a csapadék. A Tisza felső folyása mentén, ahol egyébként több szokott esni, ott mostan kevés volt az eső. A Dunántúl időjárása kiegyenlítettebb volt abban az évben is, bár a Dunántúl északi nagy részében az eső 100 mm alatt maradt. Mindjobban közeledünk a mostani állítólagos „sivatagi éghajlathoz" és csodálatos módon 1925 nyarán roppant sok esőben volt részünk. Az Alföldön ez évben 250—450 mm-t elért a három nyári hónap csapadékösszege, tekintet nélkül arra, hogy ár mentesített, vagy ármentesítést soha nem látott vidéket nézzük. Sőt az ármentesített vidékeken több is volt ! A Dunántúl sem kapott több esőt, mint az Alföld, mert a nyugati határszélen is csak 350—400 mm-t mértek. Hazánk felett megállott a különben olyan gyorsan elvonuló, vagv nyáron egyáltalán meg nem jelenő depresszió és a modern meteorológiai műszóval élve, egy „stationárius front" vesztegelt itten és tette tönkre a termést.* Végül még pillantsunk a mult (1935.) év nyarának csapadéktérképére is. Sok helyén az országnak 75 mm-es szigeteket találunk, tehát azon alul maradt a csapadék * És mit szólnak most a kiszárítási elmélet hívei, amikor 1935/36 tele s maga 1936 tavasza és a nyáreleje csapadékban ennyire gazdag volt ?
