Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?
148 VIII. TÁBLÁZAT. a) A csapadék és mennyisége. Budapest. Törzsérték ат—зо) •' 622 mm. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1—10 A 1840 464 383* 577 612 526 533 470 (509) (-102) 1850 — — 616 (315)* — 470 (196)* 459 414 — (412) (—199) 1860 358 451 295* 433 332* 425 651 441 431 568 439 —172 1870 468 562 409 537 693 573 565 742 689 769 601 — 10 1880 778 806 631 550 508 515 606 527 719 436 608 — 3 1890 611 576 603 457 640 570 545 522 499 639 566 — 45 1900 547 582 500 427 613 737 457 455 517 694 553 — 58 1910 543 693 590 786 941 675 447 649 662 648 663 + 52 1920 478 658 629 660 657 632 587 434 694 720 615 + 4 1930 615 548 673 605 623 613 + 2 * 400 mm-en alul naradt az év össze; r. b) A csapadék nyári mennyisége. Budapest. Törzsérték a mi—30) : 166 mm. 1840 — 85 64* 134 289 184 238 111 — — (158) (— 8) 1850 — — 190 130 — 111 (47)* 172 141 — (132) (— 34) 1860 108 76* 67* 140 110 126 181 123 95 197 122 — 44 1870 132 185 94 214 289 118 91 252 144 211 173 + 7 1880 156 258 209 252 193 85 94 179 174 120 172 + 6 1890 259 110 186 74* 175 188 130 121 94 160 150 — 16 1900 196 121 167 48* 138 268 157 91 161 153 150 — 16 1910 94 150 221 294 294 109 88 196 74* 220 174 + 8 1920 124 90 100 301 246 276 199 94 203 114 175 + 9 1930 138 199 183 198 138 171 + 5 * 50 {,-nál i 3 keves sebb ea ett, m int a í 0 éves átlag. Vegyük sorra az elmúlt 50 évből kiválasztott 6 évet. Mind beleesnek az ármentesítési és lecsapolási időszakba. Talán nem lesz érdektelen, ha bemutatom itt néhai Kenessey Béla 5) nagy jelentőségű munkájában közölt térképet is, (4. ábra) amelyik feltünteti a Duna és Tisza által öntözött kárpáti medence árvizes és mocsaras területeit az ármentesítések és lecsapolások előtt. Valóban elszomorító kép, ha hozzágondoljuk, mindezeken a területeken egyúttal a malária is pusztított, — egyéb súlyos károkat nem is említve. Ha a szárazságok tényleg az elsivatagosítás eredményei volnának és nem az évszázadok óta csoportosan fellépő katasztrofális száraz időjárás következményei, akkor nem volna szabad közben nagyon nedves nyárnak is előfordulnia. 1887-ben nagy szárazság volt az Alföldön, a nyáron csak 75 mm-en aluli mennyiség hullott le. A keleti részeken már 100 és a hegyvidéken 150 mm, nyugaton már 200 mm eső esett. 1904 európaszerte nagyon száraz év volt. Az Alföldön a Duna-Tiszaközén 75 mm, sőt Pest vármegye északi részében — ahol tudtommal semmiféle ármentesítés nem történhetett — csak 50 mm volt a csapadék. A Tiszától keletre már a 100 mmt meghaladta. A Dunántúl csapadéka a 100 mm felett és nyugat határán már a 250 mm-t is meghaladta.
