Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - II. dr. Réthly Antal: Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés?

MEGVÁLTOZTATTA-E ÉGHAJLATUNKAT AZ ÁRMENTESÍTÉS* írta : Dr. RÉTHLY ANTAL. Az utóbbi években az időjárás szélsőségeinek többnyire a száraz oldalát tapasztalhattuk és ezt a körülményt mezőgazdaságunk meg is sínylette. Egyáltalában nem csodálatos tehát, ha az aszálykároktól sújtott gazda feljajdul és az érzékeny veszteség okozta elkeseredésében hajlamos arra, hogy szélsőséges feltevéseknek hitelt adjon, sőt esetleg azoknak további tápot szolgáltasson. A szélsőségesben mindig van valami megkapó, ami magával ragadja az ember képzeletét és így mindig akadnak szószólók, akik erőteljes színekben adnak kifejezést helyeslésüknek és a feltevéseket meggyőződésekké léptetik elő. És itt kezdődik a baj, mert az — egyébként bizonnyal jóakaratúlag hirdetett — ilyen meggyőződéseknek tagadhatatlan hatóereje van, amely a vízgazdálkodási feladatok egészséges megoldása elé akadályokat gördíthet, már meglévő és üdvösnek bizonyult alkotásoknak pedig hitelét ronthatja. Pár év óta egyre sűrűbben bukkant fel és különösen makacsul tartja magát az a tévhit, hogy a hazai ármentesítő és belvízlevezető munkálatok Alföldünk éghajlatát megváltoztatták és pedig a mezőgazdaságra kedvezőtlen értelemben. Ezt a feltevést hirdetői azzal az állítással támogatták, mely szerint az árterek megszüntetésének és a belvizek levezetésének előrehaladásával az erdők és rétek pusztultak volna és az Alföld ugyanilyen mértékben vesztette volna párateltségét és harmatát. Erre az állításra ugyan szabatos, hitelt érdemlő bizonyítékot felmutatni nem tudnak, mégis némi tudományos színezetet ad neki az a körülmény, hogy érveléseikben mikroklimatikus tényezők jelentőségére utalnak. Nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy az időjárást, éghajlatot érintő kérdések vizsgálata terén különösen áll az, hogy gyakorlatilag hasznosítható következtetéseket csak nagyszámú fegyelmezett megfigyelőnek célirányosan megszervezett és évtizedekre kiterjedő szorgos munkájával beszerzett adatok alapján lehet leszűrni, illetőleg ilyen következtetésnek vagy állításnak a helyességét vagy tarthatatlanságát az ilyen megbízható adatsorozat kritikai tükrében való szemlélettel lehet eldönteni. Mivel pedig mind a levegő páratartalmát, mind a harmatképződést illetően, de a többi jellemző adatokra vonatkozólag is, elegendőszámú megfigyeléssorozat áll rendelkezésünkre, módomban állott újból tárgyilagos vizsgálat tárgyává tenni azt a kérdést, hogy az ármentesítések és belvízlevezetések valóban megváltoztatták-e az Alföld éghajlatát ? * A Magyar Mérnök és Építész Egylet Vízépítési szakosztályában 1936 februárius hó 4-én tartott előadás.