Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - IX. Szakirodalom

107 rogni, télen a gát alatt megtett útjának első részén még hidegebb a talajnál, majd lassan felmelegedve, az utófenék alatt az utolsó szádfal utáni feláramlása közben már melegebb a környező talajnál. Nyáron természetesen fordítva áll a dolog. Két ilyen érdekes, júniusi és decemberi megfigyelési eredményt tüntet fel az 1. ábra. A megfigyelések szerint a talajvíz nyomása a hőmérsékletváltozással egyenesen arányos. Ennek kettős oka van : 1. A vízben elnyelt gázok a hőmérsékletváltozással nem változtathatják térfogatukat, ezért nyomásuk változik. 2. A víz vizkozitása változik. A gát alatt szivárgó, hőmérsékletét folyton változtató víz nyomását figyelve, könnyen arra a téves következtetésre juthatnánk, hogy az altalaj nem homogén, hanem változó, réteges összetételű. Ezt a jelenséget, amit „indukált rétegződés"-nek nevezhetünk, csak akkor tudjuk helyesen magj arázni és abból helyes következtetéseket levonni, ha teljesen tisztában vagyunk egyrészt a szivárgó víz hőmérsékletváltozásainak törvényeivel, másrészt a hőmérséklet- és nyomásváltozás összefüggésével. E törvényszerűségek felkutatására a laboréi öntözési kutatóintézetben a duzzasztómű veknél végzett és még ezután végzendő nyomásmegfigyeléseket kiterjedt laboratóriumi kísérletekkel és vizsgálatokkal egészítették ki. McKenzie-Taylor kis gátmodelleken végezte kísérleteit, míg i 'aidhianathan üvegcsőben két szitaszövet közé zárt talajmintákon átszivárogtatott víznek a nyomási viszonyait vizsgálta, a víz hőmérsékletét közben tetszés szerint változtatva. Kísérleti berendezését a 2. ábra mutatja. Az lí edénnyel, mely túlfolyóval van ellátva, biztosítjuk az érkező víz nyomásának állandóságát. Ez az edény gumicsővel van a további berendezéshez csatolva, így emelhető és süllyeszthető, amivel lehetővé van téve a víz nyomásának tetszésszerinti növelése, illetve csökkentése. Ezután a víz a kettősfalú С csőbe jut. A külső köpenycsőben hideg vagy meleg vizet áramoltatva, a belső csövön át áramló víz hőmérsékletét tetszés szerint változtathatjuk. A vizsgálandó talajminta egy további csőben az A és B-vel jelzett fém szitaszövetlemezek között van elhelyezve. Az éikező, illetve átszivárgott víz hőmérsékletét a T

l és T

2 hőmérőkön olvassuk le. A nyomásviszonyokat piezométerek sora jelzi. Az A lemez előtti első piezométercső (PA) mutatja az érkező víz nyomását — ami torin észett :-en egyezik az .R-tartály magassági helyzete által megszabott nyomással. Ez meglelt 1 » \alóségban a gát feletti duzzasztott vizszínnek. A második diafragma mögötti piezo-