Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - VIII. Csák Zoltán: A Kvassay-zsilip környékén elsüllyedt úszó műtárgyak kiemelése

94 rá. A két hajótest fedélzetén öt helyen arányosan elosztva és egymásnak megfelelő módon keresztben, két-két 50 cm átmérőjű, 21 m hosszú fenyőszálfát helyeztek el megfelelő alácönkölés után. Az így összeállított emelőhidakat rögzítették, a két uszályt egymáshoz képest kimerevítették, a helyszínre vontatták és ott az elsüllyedt uszály fölé horgonyozták le olymódon, hogy a két hajótest közötti hézag pontosan az elsüllyedt hajótest fölé esett. (1. ábra.) Itt szerelték fel a keresztgerendákra a szükséges helyeken, részben magától beálló alátámasztásokra a hajóemelő-orsókat ; egy-egy oldalra tehát öt orsó jutott. A többi előkészítő munka után, mint amilyen a járópallók elhelyezése is volt, követke­zett a láncoknak az elsüllyedt hajótest alá húzása, az úgynevezett riszálás. Legelőször a hajótest orra alá, tehát vízfolyás irányá­ban a leghátsó helyen helyezték el a láncot olymódon, hogy azt lazán a két szemben­lévő hajóemelő-orsóra erősítve, az egyik orsót meghúzták, a másikat megeresztet­ték, majd megfordítva addig, amíg a lánc függőleges helyzetbe nem került. Most az ilymódon helyére jutott láncot mindkét végén meghúzták, a hajótest eleje kissé megemelődött és így lehetségessé vált a sorrendben következő helyen a láncnak elhelyezése és riszálása. Ennek befejeztével kezdődött meg a tulajdonképeni emelés. Az orsókat felváltva, hol az egyik, hol a másik oldalon húzták meg, vagyis a hajó­testet egyenlő mértékben emelték, helyesebben döntötték, hol az egyik, hol a másik oldalára, hogy elkerüljék az egyenlőtlen mértékű emelésből bekövetkezhető elgör­bülést. Amikor az emeléssel annyira haladtak, hogy a hajó pereme kiemelkedett a vízből, megkezdődhetett a víz kiszivattyúzása az uszályból. Ezután a vízből kiemelkedett uszályt az egész felszereléssel együtt még aznap délután el is lehetett vontatni. A kiemelt uszály megvizsgálásakor derült ki, hogy elsüllyedéskor a hajó fara benyomódott, mert a szerencsétlenség helyén a Duna feneke sziklás. Az uszály farát tehát partra kellett húzni és a sérült részt megfoltozni. Ennek megtörténte után az egész hajótestet az iszaptól letisztították és újra kátrányozták. Ez a munka két napot vett igénybe. Az uszály 16 nap után ismét használható volt. Az elsüllyedéssel és kiemeléssel kapcsolatban összesen körülbelül 9000 pengő költség merült fel, amely magában foglalja : 1. a szorosan vett kiemelés-, 2. a javítás-, 3. az elúszott rönkfarakomány összeszedésének költségeit és 4. a leltári hiányokból származó részlet-költségeket. Ettől a szabályszerűnek mondható kiemeléstől eltérő, ha méreteiben nem is ilyen nagy, de érdekes kiemelési munkák történtek a volt Kikötő Kormánybiztosság tulajdonát képező műtárgyakkal kapcsolatban két alkalommal is. Az 1931. év áprilisában, a már kiselejtezésre szánt F-jelű dereglye a Kvassay­zsilip előcsatornájában, részben erős szél folytán kőhányásra futott és ennek követ­keztében három helyen léket kapott. A dereglye kiemelését a Kormánybiztosság nem tartotta érdemesnek. Ezért úgy döntöttek, hogy elsüllyedt állapotában, sürgős kiemelés kötelezettségével eladják, főleg azért, mert az amúgy is szűk előcsatorna bejáratában az elsüllyedt jármű állandóan zavarta a hajózást. 1. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom