Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - VII. Vajcsik Lipót: Vízcsőhálózatok fenntartásával kapcsolatos feladatok

90 is kikapcsolhatja az ebbe is beépített csőtörési szelep. így tehát légvédelmi szempontból sem kívánatos e szelepek beépítése. Általában osztom dr. Collorio álláspontját, (10) ki a túlhajtott automatizálást a csőüzem biztonságára nézve inkább veszélyesnek, mint hasznosnak tartja és tanulmányozandónak véli, meddig szükséges és lehetséges a hálózat önműködő biztosítása. Az eddigieket összefoglalva, a légvédelmi terv elkészítése alkalmával az egész vízvezetéki csőhálózat terveit vizsgáltuk át és állapítsuk meg azokat a munkákat, melyek a hálózat biztosságát és teljesítőképességét a légvédelmi szempontok miatt szükséges mértékre emelik. Legyen irányelvünk, hogy akkor fogunk jó eredményt elérni, ha hálózatunk rendszerét egyszerűvé és könnyen áttekinthetővé, tehát könynyen kezelhetővé tesszük. Törekedjünk e munkák mielőbbi elvégzésére. Üj tervezéseknél és építkezéseknél pedig tartsuk mindenkor a légvédelmi célokat is szemeink előtt. Kisegítő-berendezésekről is gondoskodjunk. Elsősorban megfelelő számú (tüzicsapokra szerelhető) szükségkutat szerezzünk be, hogy egyes vezetékek pusztulása esetén e kutakat az ép hálózati részeken a tüzicsapokra állítva a lakosság — ha nem is kényelmesen —, de vízvezetéki vízhez juthasson. Tartsuk számon a városban található összes lajtos kocsikat (elsősorban a köztisztasági hivatalokét), szükség esetén ezeknek megfelelő fertőtlenítéséről (klórmész, nátrium hipochlorit stb.) is gondoskodjunk. Permetező csöveik rövid idő alatt kifolyócsappal ellátott csővel legyenek kicserélhetők. Kutassuk fel és vizsgáljuk meg a városban lévő összes magánvízműveket és kutakat. Osztályozzuk ezeket aszerint, hogy vizeik egészségi szempontból megbízhatóak-e vagy sem. E vizsgálatok alapján az egyes víznyerő berendezéseket a vízellátás kisegítésénél hasznosíthatjuk. Gyárak, ipartelepek víztartályai, fürdőmedencék stb. alkalmasak kisegítő tárolásra. A magánvízművek vizeinek csírátlanítása céljából klórozó vagy más alkalmas berendezésről gondoskodjunk stb. Szervezzünk ügyeletes és javítószolgálatot, illetőleg miután ilyen szolgálat minden csőhálózati üzemnél amúgy is van, a meglévő rendszert keretként használjuk fel és légi támadások esetére kibővítjük. A meglévő ügyeletes szolgálatot központnak tekintjük és a város különböző részein kisegítő ügyeletes szolgálatot létesítünk. Fontos az egyes ügyeletesek munkaköréhez tartozó területrészek előzetes és pontos megállapítása. Az ügyeletesek — amint az rendes üzemnél is történni szokott — zavar vagy veszély esetén a vezetéket lezárják, majd a javítások elvégzéséhez szükséges és ugyancsak készenlétben lévő munkaerőket mozgósítják. Az összes ügyeletesek mellett célszerű kisebb munkáscsoportok elhelyezése, mert valószínű, hogy sok helyen lesz ezeknek munkaalkalmuk és így rövidebb távolságokról hamarabb juthatnak el munkahelyeikre. Természetszerűleg a központi ügyelet mellett nagyobb munkáscsoportokat tartalékolunk, melyeket azután oda irányítunk, hol nagyobbmérvű munkákra van szükség. Gondoskodnunk kell az ügyeletesek leváltásáról és megfelelő számú tartalékról. Az ügyeleteseket és a javító munkáscsoportokat légvédelmi szempontból megfelelően helyezzük el, épp azért célszerű, ha az ügyeletes helyiségeket a város támadásnak kevésbbé kitett pontjain jelöljük ki. Fontos, hogy az egyes ügyeletek egymás között, továbbá a főügyelettel állandó összeköttetést tartsanak. Miután a telefon-berendezésekre nem lehet biztosan számítani, tábori adó- és vevő rádiókészülékeket szerezzünk be. Kerékpáros, esetleg motorkerékpáros küldöncök is jó szolgálatot tehetnek az össze-