Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

70 A talaj vízszínsüllyesztés az 1926-iki tartósan magas Duna-vízállás ellenére is végig zavartalan volt. Eddig ez volt az egyetlen kétlépcsős talaj vízszínsüllyesztés Magyarországon. Kiterjedésére nézve is összehasonlíthatatlanul a legnagyobb (40,000 m

2 alapterület). Altalaja pedig iszapos, folyós homok, amely a legkellemetlenebb talajnemekhez tartozik. 2. A Székesfővárosi Elektromosmüvek derítőmedencéje a Lágymányoson. (Lásd 18. ábra és 5—7. képek.) Közvetlenül a hatalmas kazán- és gépház mögött épült. Az építtető csak a vállalkozó hangsúlyozott felelősségének kikötése mellett ment bele a talajvízszínsüllyesztés alkalmazásába. Az üzem mindvégig teljesen zavartalanul ment 18. ábra. A budapesti Elektromosművek derítőmedencéjénél végzett talaj vízszínsüllyesztés kútkiosztása és a talaj rétegződés. —- Brunnenanordnung der Grundwasserabsenkung beim Bau des Kühlbeckens der Städt. Elektrizitätswerke in Budapest nebst Bodenprofil. s a meglehetősen nagy munkagödröt aránylag igen kevés kút víztelenítette. Ez azt bizonyítja, hogy az ilyen rétegződésű altalajban igen hatásos és gazdaságos talajvízszínsiillyesztés végezhető. 3. A sonkádi Túr-osztómű. (Lásd 19. ábra és v. ö. 8—11. képek.) Az építésre nézve utalok Schick Jenő igazgató-főmérnöknek a Vízügyi Közlemények 1932. évi 1. számában „A Tisza—Szamosközi Társulat legújabb munkái" címen megjelent közleményére. Bátran mondhatjuk, hogy ez a munka egyike volt a legtanulságosabbaknak, ahol a vállalkozónak, kezdeti tapasztalatok híján, a talajvízszínsüllyesztő berendezés igen nagy részét és főként a gépi felszerelést is ottani, saját tapasztalatai alapján kellett összeválogatnia, amíg a végső megfelelő berendezés kialakult. A helyzetet itt még a helyi viszonyok nehéz volta mellett az is súlyosbította, hogy a rend-