Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

65 homokszemcsékkel a szűrőkutak szűrőkavicsköpenyét teleiszapolja. Mint tudjuk, ez az úgynevezett kútellenállást növeli. Csökkenik a kút vízbefogadóképessége és kevesebb lévén az elszívható víz, emelkedik a süllyesztési görbe (lásd előbb a kútellenállást). Általánosan megfigyelt és tapasztalt jelenség, hogy másod- vagy harmadízben már soha nem sikerül az alapgödör leszívása olyan jól, mint legelőször (v. ö. sonkádi osztómű) és ezt tisztán a kútellenállás fokozatos növekedése okozza. Ehhez még azt is hozzá kell tennem, hogy ez a játék természetesen fel is lazítja az altalajt. Mindezekből tehát az a tanulság, hogy az üzem folytonosságára és a fentebb elsorolt jelenségekre gondosan kell vigyázni. Ügyelni kell állandóan : 1. a meghajtógépekre és a szivattyúkra, 2. a szivattyúkon levő vákumméterre, 3. a csővezeték tömítéseire, 4. mérni kell a kútvízellenállásokat (úszóval vagy kémlelőrúddal), 5. az elszívott vízmennyiséget állandóan mérni kell (bukókon vagy közvetlen méréssel). Célunk az összes kutakban azonos vízállás fenntartása, amit a tolózár szabályozásával érünk el. Nem lehet ugyanis enélkül megakadályozni, hogy a szivattyúkhoz közelebb levő kutakban az erősebb szívóhatás következtében ne legyen mélyebb a vízállás. A vízmennyiség megfigyelése nemcsak a jövőre gyűjtendő tapasztalatok szempontjából fontos, hanem abból a kutak ellenállásának növekedésére, vagy a vezeték eltömődésére is következtethetünk. Végül azt akarom még megemlíteni, hogy a berendezésre káros hatással lehetnek a talajvízben levő bizonyos kémiailag aggresszív anyagok. Ilyenek : a kénsav vagy szénsav, amelyek a vasvezetékeket támadják meg. Káros a vas is, amely okkerré alakul és eltömi a szűrőszövet pórusait. Minthogy a szűrőcsövön kétféle fém van : vas és réz, savas vízben elektrolitikus folyamatok is lejátszódhatnak, amelyek szintén megmarják a csöveket. Az erősen aggresszív és ilyenféle anyagokkal szennyezett vizeknél ajánlatos a betonból, kvarcból, eternitből vagy fából készült szűrőcsövek használata. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a talaj vízszínsüllyesztő üzem meginchdásakor a kezdeti nagyobb vízkivétellel fokozottabb iramú süllyesztés is jár. Ahogyan csökkenik az elszívható vízmennyiség, azzal arányosan csökkenik a süllyesztés intenzitása is (lásd 15. ábra). Bizonyos idő múlva tehát a kútba lenyúló szívócsövek tolózárjait fokozatosan fojtanunk kell. A nyugalmi állapot az ábrán látható intenzitási-hiperbola alapján már 1—2 napon belül bekövetkezik. Amilyen gondot igényel az üzem megindítása és fenntartása, ugyanolyan óvatosan szabad csak abba is hagyni. Ha már a vízszínsüllyesztést igénylő munkák javarészét elvégeztük, akkor fokozatosan kell a kutakat kikapcsolnunk. Természetesen ez azzal jár, hogy a víz feljebb száll, tehát csak akkor lehet hozzákezdeni, ha az alul fekvő beton, vakolat és a beépítendő szerkezetek már nemcsak hogy készen vannak, hanem már meg is szilárdultak. Rendszerint minden második kutat szüntetjük meg, bizonyos rendszer szerint haladva, tovább és tovább. A beszüntetett kutakból a szívócsövet kiemeljük és a szűrőkutat háromlábról csigasorral óvatosan kihúzzuk (I. 10/a., 11/a. képeket). A megmaradt lyukat pedig — lia a kút kívül volt az alaplemezen - agyagos földdel vagy betonnal egyszerűen betöltjük, ha pedig a kút belül volt és a lemez át van törve, akkor gondosan és gyorsan bebetoVízügyi Közlemények. 5