Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - VI. dr. Lászlóffy Woldemár: Nyílt csatornák vízszállításának mérése mederszűkítéssel

712 Az átmeneti állapotra vonatkozó számítást akár kétféleképen is elvégezm

2 m'

2 hetiük. A 0. ábráról előbb az — aztán az —- értékhez tartozó к tényezőt olvassuk m

1 m

x le. A számítást mindkét tényezővel elvégezve, eredményül a középértéket fogadjuk el. A 3. jelű alapképlettel való számolás kényelmetlenségeit az alábbi grafikonokkal könnyíthetjük meg. (A szerkesztés során a képletekbe a kísérleti modell állandóit helyettesítettem. ) Rohanás С

Ï

J 9. ábra. Számítási, ill. méretezési grafikonok. — Abaques pour le calcul du débit. (1) — Écoulement torrentiel (graphique a). (2) = Écoulement fluvial. (3) = Écoulement transitoire. (Graphiques b à e.) a) Az 1. esetre (

m

1 kivételével a képlet minden tagja állandó) megrajzoljuk a Q=l-12m

1'l• görbét, melyet egyszerűség kedvéért egy egyenesre vetíthetünk. (9/a. ábra). b) Bonyolultabb a 2. és 3. esetek grafikonja, mert itt m

v m

2 (vagy m'

2) és l

2 к a változók (l

1 és — a berendezés mindenkori állandói). Először az A == k l

i ^ = /í^ k) összefüggést ábrázoljuk (9/b. ábra). Aszerint, amint к értékeit az 5., illetőleg 6. ábráról л^вгйк, két különböző görbét kapunk. Az egyik a —>0-87 és —>•0-91 ese77Ьj 7Yh j