Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - VI. dr. Lászlóffy Woldemár: Nyílt csatornák vízszállításának mérése mederszűkítéssel

705 legfeljebb feléig leérő parabolikus redő, valamint az alatta következő harántirányú redők, illetőleg kisebb-nagyobb hullámok jellemzik (4/d. ábra). A szűkületben mért vízmélység m

2=0-87—0-99 m

1 határok között változik. A szűkítés kezdő és végpontján, harmadaiban és felében mért m

2 vízmélységekkel számítottam a к lefolyási tényezőt és a kapott értékeket az 5. ábrán az m

2jm t viszonyszám függvényében, tehát a kísérletek méretarányától elvonatkoztatva ábrázoltam. Az egyes 5. ábra. А к lefolyási tényező az m

2/rn j viszonyszám függvényében áramló vízmozgás esetébon. A vastag szaggatott vonal a lefolyási tényező közepes értékét adja a gyakorlat számára, mikor m

t-t a mederszűkület felső harmadában mérjük. — Courbes figurant la fonction к = f (mjitii) de l'écoulement fluvial. La ligne épaisse interrompue donne la valeur moyenne du coefficient d'écoulement pour les cas pratiques : m

2 mesurée dans le tiers amont du rétrécissement. Les chiffres indiquent le numéro des expériences. — (1) = Valeurs de к se rapportant aux points distants de l'entrée amont du rétrécissement de 0, 1/

3, y

2, 2/з et 3/з de sa longueur totale. (2) = Régime laminaire. kísérletekre vonatkozó pontok szabályos görbéken sorakoznak, de ezeknek a görbéknek a viszonylagos helyzete nem mutat összefüggést sem a vízmennyiséggel, sem az ro, vízmélységgel, sem az Engel által bevezetett Boussinesq-féle számmal.

1 1 Lásd a fentebb idézett művet és Engel : Wassermengenmessung mit offenen seitlich eingeschnürten Kanälen (Venturikanälen). V. D. I. 77. köt. (1933) 1285. old. Vízügyi Közlemények. 45