Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon
55 (\= 5), sem túl távol nem helyezhetjük egymáshoz a kutakat. Iránvadó ЛТТ r itt az altalaj minősége, mert finomabb szemszerkezetű anyagban a kutak általában közelebb, durvább szemcséjű anyagban általában távolabb helvezendők egymástól. A megengedhető legnagyobb távolságra irányadó a két kút között kialakuló süllyedési görbe. Fontos körülmény a kútkiosztásnál az is, hogy a kutak leérnek-e a vízvezetőréteg aljáig, vagy pedig nem. Tehát tökéletes vagy nem tökéletes kutakkal ven-e dolgunk. (V. ö. 1. ábra.) Ha tökéletes kutakkal dolgozhatunk, akkor az alapgödörnek teljes körülzárása és a kutaknak a kerületen való kiosztása megfelel. Nem tökéletes kutak esetén azonban szélesebb alapgödörben középen is lehet még szükségünk kutakra. Ez azzal magyarázható, hogy tökéletes kutaknál a vízutánpótlás csak oldalról történhetik, amit a kerületen elhelyezett kutak felfognak, viszont nem tökéletes kutak esetén alulról is jöhet vízutánpótlás, amit esetleg középen külön kutakkal kell eltávolítanunk. Az utolsó szempont a kútkiosztásnál a rendelkezésünkre álló csővezetékdarabok hosszúsága. Ez azonban természetesen csak 0-10—0-50 méteren belüli eltolódásokat okozhat. A kútkiosztást elvégezve, annak nem szabad merev és teljesen lezárt rendszert alkotnia. Gondoskodnunk kell arról a lehetőségről, hogy üzem közben — ha már közvetlen tapasztalatokat is szereztünk — bármikor újabb kutakat kapcsolhassunk abba bele. Igen gyakran előfordul, hogy az altalajnak előre ki nem fürkészhető rendellenességei, vagy az építés követelményei folytán egyes kutak fölöslegeseknek vagy útbanlevőknek bizonyulnak. Ilyenkor azokat ki kell kapcsolnunk, illetve helyettük másokat kell beépítenünk. Előfordulhat az az eset is, hogy egyes kutak a finom szemszerkezetű altalaj beáramlása folytán eltömődnek és befogadóképességük, valamint a süllyesztő kapacitásuk is erősen lecsökkenik. (V. ö. kútellenállás.) Ilyenkor azt is tapasztalhatjuk, hogy a felvett és előre számított biztonság a süllyesztésben nem elég. A megkívánt minimális süllyesztést a berendezés lecsökkent hatásfoka mellett tartani nem tudja. Célszerűen segíthetünk a bajon, ha a kritikus és eldugult kutak helyett új kutakat építünk be. Az új kutak ellenállása még kicsi és így a rendszernek egy-két új kúttal való felfrissítése igen nagy javulást hozhat. Ebből a szempontból mérlegelve mármost a kutak kiosztását és a beépítés célszerű sorrendjét, azt mondhatjuk, hogy ha megállapítottuk a kutak elméletileg leghelyesebb számát és elrendezését, még ezen felül segédkutak építési és bekapcsolási lehetőségéről is gondoskodnunk kell. Helyesen járunk el akkor is, ha az összes kutaknak az induláskor csak 80—90 százalékát helyezzük egyszerre üzembe, a többit pedig csak akkor, ha az üzemben lévők eltömődését, eldugulását és ellenállásuk növekedése folytán a depressziógörbe feljebbemelkedését tapasztaljuk. (Torkolati bukógát.) 2. A szűrökutak szerkezete, átmérője és mélysége, kútfúrás, csővezeték. A talajvízszínsüllyesztésnél használt kutak lényegükben véve csőkutak, melyeket víznyerési célból is használunk. (L. 10. ábra.) A szürőkút maga három főrészből áll :
