Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon
52 elmélete alapján való kialakulása sohasem következhetik be, mert a süllyesztés csak a vízfolyásig hathat ki. (Rmax = e.) (V. ö. 6. ábra.) Forchheimer szerint : egy kútnál V — 2 2 ( l n У — l n x)> ТГ rC Q töl b kútnál pedig h 0 2 — z 2 = — (In Í/í y 2 y n — In x^x* x n) Ha e = —, akkor a folyóvíz hatása már nem érezhető. Az előbbi képletekben y a megfigyelt pont, e pedig a kút távolsága a folyótól, x viszont a kút távolsága a figyelt ponttól és h 0 a folyóvíz színének a vízzáró réteg felszíne fölötti magassága. Gyakorlatilag bizonyos, hogy a víz felé eső oldalon nagyobb vízmennyiség várható, mint a másikon és ennek megfelelően ott sűrűbben kell egymáshoz elhelyeznünk a kutakat, esetleg két sorban (v. ö. torkolati bukógát), hogy a megkívánt lesüllyesztést elérhessük. Sichardt kimutatta, hogy a süllyesztés milyen összefüggésben van a vízfolyástól való távolsággal. (L. 9. ábra.) A hatás, amint látjuk, különösen a közelben érezhető erősen és azután a távolság négyzetével csökkenik. Megjegyzem, hogy áramló talajvízben is hasonló esettel van dolgunk. Az áramlásnak kitett oldal felé ott is több kutat kell 9. ábra. A kútvízállás és a folyótól való távol- elhelyeznünk, mivel ott több víz elszísag összefuggose allandó vízmennyiség elszívása esetén (Sichardt után.) - Zusammenhang vasara van szükség. zwischen Brunnenwasserstand und Entfernung Mind a folyóvíz közelségének, vom Flusse bei gleichbleibender Wasserent- . , . , , , , nähme. (Nach W. Sichardt.) nund az aramlo talajvíz hatasanak nagysága és kiterjedése erősen függ a talaj áteresztőképességétől (k). Azonkívül az előbbi még attól is függ, hogy a folyómeder fel van-e iszapolva vagy nem. Mert a finom iszapréteg is át nem eresztő kéregként szerepel, ami a hatást (a mederből való elszivárgást) erősen csökkenti. C) A talajvízszínsüllyesztés gyakorlati kivitele. 1. Előzetes talajvizsgálat, jyróbaszivattyúzás és szűrőkútkiosztás. Bármely talajvízszínsüllyesztéses alapozási mód létesítésének első feltétele, hogy felderítsük, milyen rétegződésű altalajjal van dolgunk, mi az egyes rétegek szemszerkezete, vastagsága és teherbírása, milyen magas a talajvíz és évszakonként általában milyen változásokat mutat, továbbá, hogy van-e a közelben olyan vízfolyás, melynek vízjátéka a talajvíz mindenkori szintjét vagy várható mennyiségét érezhetően befolyásolni tudná. Mindezen adatok teljes ismerete nélkül a szóbanforgó mérnöki építmény alapozásának sem a méretei, sem a mélysége stb. meg nem adhatók. De még a
