Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - I. Dieter János: A m. kir. budapesti vámmentes kikötő gabonatárháza

558 2. Berakodás. A gabona uszályokban vagy pedig vasúton érkezik. Víziúton érkező gabona. Az uszályok kiürítése szívóelevátorral történik, melynek legnagyobb óránkénti teljesítménye 100 tonna. A Duna mentén eddig a gabonának a hajókból való kiemelésére főképen serleges elevátorokat alkalmaztak. Bár a szívóelevátorok erőszükséglete nagyobb, mint a serleges emelőké, azoknak az utóbbiakkal szemben mégis számottevő előnyös tulajdonságai vannak. Ez az előny főképen a szívócsöveknek a hajótest alakjához való alkalmazkodó képességében rejlik. Figyelembeveendő továbbá az is, hogy a gabona a szívóberendezésen való áthaladása közben minőségileg javul. A szívóberendezés olyan, hogy a partfal mellett álló két uszálysorból egyszerre üríthet. A hajókból kiemelt gabona — mint már tudjuk — a mozgó elevátor vasszerkezetének alsórészén egyrészt zsákokba fejthető és vasúti kocsikba rakható, másrészt pedig a vasúti kocsikba közvetlenül ömleszthető, de átömleszthető a gabona egyik uszályból a mellette levőbe közvetlenül is anélkül, hogy azt előbb a tárházba be kellene vinni (21. kép). Ha tárolni akarjuk a gabonát, akkor a szívóelevátorral az úgynevezett berakó szalagra visszük, honnét a következő bekezdésben tárgyalt úton a tárháznak abba a részébe vihetjük, ahova akarjuk. Vasúton érkező gabona. A .vasúton érkező gabona, mind a vízfelöli, mind a szárazfelöli hosszanti oldalon bevihető a tárházba és ott tárolható. Az épület mindkét oldalán a perronokban berakó tartányok és ezek alatt iigynevezett berakó szalagok vannak, melyek a gabonát a gépházba szállítják, ahol keresztirányú szalagokon a mérlegélevátorokra jut. Ezek a gabonát nagy, önműködő mérlegekre (22. kép) emelik, melyekről az viszont a raktárelevátorokhoz folyik. Utóbbiak a gabonát a gépház XI. emeletéig az elosztó szekrénybe (23. kép) viszik fel, ahonnan a csőváltó segítségével csővezetéken át vagy a sziló, vagy az emeletes tárházrész felett a padláshelyiségen végigfutó elosztó szalagokra ömlik. Ezekről azután a gabona mozgatható és beállítható buktatókocsi (24. kép) segélyével vehető le. Az elosztószalag forgó hengereken átvetve, S-alakban halad át a buktatókocsin, amelyről a gabona a kocsi oldalán lévő gatyáscsövön át az elosztócsövekbe kerül s így az előbb leírt módon a tárház bármely helyére lerakható. Minden egyes szállítógép óránkénti teljesítménye 100 tonna. Minthogy pedig a tárház belsejében négy, egymástól független szállítóberendezés van, megvan annak a lehetősége, hogy óránként összesen 400 tonna gabonát tudjunk mozgatni. Amint azt már az emeletes raktárrész leírásánál említettem, minden egyes emeleten az oszlopok között pallófalakból kisrekeszek készíthetők, amelyekbe, illetve amelyekből a gabona az elosztócsövek segélyével beereszthető, illetőleg leereszthető. A födémeknél az elosztócsövekben lévő elosztózárak különleges szerkezetűek, hogy a gabona osztályozódása itt is, mint a szilócellák zárainál meggátoltassék. A függőleges elosztócsövekben érkező gabona a rekeszekbe nagy, szétterülő ernyő alakjában szóródik. így nemcsak igen jól szellőzik, hanem a tárolóhelyre egyenletesen is osztódik el. A 25. képen látjuk az elosztózárat, mellyel a gabonának négy különböző útirány adható. Az elosztózár lényegében egy sík, egy kúpos és egy tölcséres diafragmából áll, melyek négy állásban lehetnek. A baloldali felső ábra azt az esetet mutatja, midőn két egymásfelett lévő rekesz elosztó csöve közvetlenül van összekapcsolva. Az elosztózárnak a baloldali alsó ábrán