Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
4. szám - I. Dieter János: A m. kir. budapesti vámmentes kikötő gabonatárháza
548 Az épület összefüggő vasbeton alaplemezen áll. Ez arra szolgál, hogy a különböző épületrészek terhelését az altalajra lehetőleg egyenletesen ossza el. Ez a lemez általában 1 m vastag, csupán az alagsor többi szintjéhez viszonyítva l-l m-rel mélyebben fekvő gépház alatt 1-2 m a lemez vastagsága. Az 1. kép az emeletes rész alaplemezének a vasalását tünteti fel. A 2. kép ugyanazt, de már előhaladottabb stádiumban, a 3. képen pedig a gépházrész alaplemezének a vasalását látjuk. Az épületnek az alaplemez felett lévő részét — a szilórészt kivéve — vasbetonoszlopok és bordás, illetve bordanélküli sík vasbetonfödémek alkotják. A szilórész oszlopokon nyugvó s egymástól aránylag vékony falak által elválasztott hasábos szerkezetű vasbetonépítmény. A tárház mindkét hosszoldalán 2 m széles rakodóperron halad végig, melyet az időjárás viszontagságai ellen egy-egy 3-2 m-re kiugró vasbeton perrontető véd meg. A tárházat nagy nyeregtető fedi le. Ez alatt négy emeletsor van (4. ábra). Ezek közül az alsó kettő kellő megvilágítása céljából a tetősíkok alsó fele kétszer — az ablakok magasságának megfelelően — lépcsőzve van. A legfelső két emeletet tetőablakok világítják meg. A tető ugyancsak vasbetonból készült és rozsdavörös színű eternitlapokkal van fedve. Lépcsőház a tárházban összesen három van, éspedig az egyik a gépházban, a másik kettő az emeletes raktári részben. Mind a gépházban, mind az emeletes részben a lépcsőházakkal toilette-helyiségek is kapcsolatosak, éspedig a különböző szinteken összesen 4—4. Megjegyzendő, hogy az emeletes részben csak az egyik lépcsőház mellett vannak toilette-helyiségek. Vasbetonból épültek még a pincefalak, továbbá a gépház és az emeletes raktárrész köztötti, úgyszintén a gépház és a sziló közötti válaszfalak, nemkülönben a lápcsőházak falai és lépcsőfokai is és valamennyi helyiség egymástól tűzálló vasajtókkal van elzárva s minden ablak vasszerkezetű. Mellesleg megemlítem, hogy az alagsorban egy-egy helyiség van a munkások részére, a zsákjavításokra, a zsákok raktározására és a központi fűtőberendezés számára. Utóbbi kettőnek külső bejárata van. Az épületet nagy hosszúsága miatt az alaptest fölött a hossztengelyre merőleges síkú két osztóhézaggal három — egymástól teljesen független — darabban építettük meg. Az egy darabban épült részek közül a legnagyobbnak a hossza 36-2 m. így az egyes épületrészek egymáshoz képest függetlenül terjeszkedhetnek anélkül, hogy ebből kifolyólag meg nem engedett feszültségek vagy repedések keletkeznének. Osztóhézag van a gépház és az emeletes raktárrész között, továbbá az emeletes résznek körülbelül a közepén (3. ábra). Még egy bizonyos elválasztás (munkahézag) van a sziló és a gépház között is, a +17,205 m-es szint felett, amely a csúszómintadeszkázat alkalmazása miatt vált szükségessé. A csapadék- és szennyvizeket csatornahálózat vezeti le a medencébe, a szivárgó vizek ellen pedig alagcsövezéssel és szigeteléssel védekeztek. A villámcsapás, illetve a tűz ellen külön-külön berendezés védi az épületet. Az épületben villamosvilágítás és házitelefon is van az okvetlenül szükséges erőátviteli berendezésen kívül. Ott, ahol szükséges, ivóvízvezetékről és központi fűtésről is gondoskodtak. Mindezekről az alantiakban bővebben lesz szó.
