Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - I. Dieter János: A m. kir. budapesti vámmentes kikötő gabonatárháza

546 áruk, amelyeknek tárolására raktárépületek nem szükségesek. Az átrakodást a nyilt rakodóban 50 m nyílású és 60 tonna óránkénti teljesítőképességű híddaru végzi. A petróleum-medence a nagy medencétől délre fekszik, attól körülbelül 550 m-re. Szélessége 130 m, hossza körülbelül 370 m, vízfelülete körülbelül 5-5 ha, mélysége a Duna legkisebb vízállásánál szintén 2-6 m. A medence szükség esetén még 300 m-rel meghosszabbítható. Rézsüs partjai 1 m-re az árvíz színe fölé érnek s a keleti oldalt kivéve, kővel vannak burkolva. A kőburkolatos rész hossza 983-5 m. Ugyanilyen menedékesek és kővel burkoltak a Dunának a medencéhez északról és délről csatlakozó, összesen 748-5 m hosszú partszakaszai. A medence partján négy olajtárolótelep és a medencétől kissé távolabb egy kőolajfinomító van. Az olajtartályok férőhelye mintegy 66,500 m

3. Természetesen, a kikötőnek mind a két részét vasúti és közúti vonalak hálózzák be. Az előbbiek hossza a kereskedelmi kikötőben 12 km, a petróleumkikötőben 6-5, az utóbbiaké 4-4, illetve 2-8 km. A nagy medencétől északra, azzal párhuzamosan még három további medence számára tartottak fenn területet (1. ábra). Ezzel nagy vonásaiban felsoroltam a vámmentes kikötő létesítményeit s így most már áttérhetek tanulmányom szorosabb értelemben vett tárgyára : a vasbeton gabonatárház részletes ismertetésére. Egy különös dologról azonban előbb még meg kell emlékeznem. Ez az, hogy a kikötőnek vámmentes elnevezése teljesen helytelen. A vámmentes kikötőnek keresztelt kikötő ugyanis éppen úgy nem vámmentes, mint minden dunai kikötőnk. Az elnevezés eredete a következő : A kikötő építését részben pénzügyi, részben külpolitikai okokból — mint arról később is lesz szó — a Budapesti Vámmentes Kikötő R.-T. cég alatt egy francia pénzcsoport kezdte meg. Ennek üzleti elgondolása a szabad (vámmentes) kikötő volt. Innen a cím és az egész kikötő területét körülvevő vasbetonkerítés. Amint azonban a kikötő építési munkálatai befejezésük felé közeledtek, közbelépett a magyar kormány és a pénzügyi és vámigazgatóságok útján tárgyalásokat folytatott a részvénytársasággal. Kitűnt, hogy a szabad kikötő esetében egyrészt rendkívül sokba kerülne a vámfelügyelet, másrészt a hazai áruk nagyrésze, ami pedig a forgalomnak mindig tekintélyes hányadát jelenti, nem kereshetné fel a kikötőt. Ugyanis csak azoknak a hazai áruknak a tárolása volna észszerű a szabad kikötőben, amelyek feltétlenül külföldi piacra kerülnek. Végeredményben a kormány megszerezte az összes részvényeket, a vámmentes kikötő elnevezésű kikötőnk csak nevében lett vámmentes, egyébként miben sem különbözik vámügyekben a többi dunai kikötőtől, vagy éppen — példakép! — a nyugati pályaudvartól. A) AZ ÉPÍTMÉNY LEÍRÁSA. 1. A tárház jelentősége, célja, beosztása, méretei és tartozékai. Budapestnek a dunai államok gabonakereskedelmében már régi idők óta fontos szerep jutott s így az új kikötő műveinek létesítésekor erre a körülményre különös figyelmet kellett fordítani. Ez a körülmény, hozzávéve a forgalom és a kereskedelem várható növekedését s főkép azokban a vezető szerepnek Magyar