Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - XI. Szakirodalom

536 A gáttest felső végén a fenék homorú hajlása következtében pozitív nyomások lépnek fel, melyek a hidrostatikus nyomást növelik, ehhez képest a tényleg fellépő nyomások vonala a vízszín fölé emelkedik. A gát felső koronaéle felett a gátfenék hirtelen domború hajlást vesz fel, negatív nyomások lépnek fel s a nyomások vonalát a vízszín alá süllyesztik. Ezután a gátkorona egyenesvonalú szakaszán a nyomásvonal a vízszínvonallal megegyezik. Ott, hol a ferdehajlású csapótábla a gátkoronához csatlakozik, a fenék homorú hajlása következtében egy rövid szakaszon pozitív pótfeszültségeket okoz, ennek megfelelően a nyomások vonala itten a vízszín fölé emelkedik. A csapótábla végén a vízszín erős görbülettel bír, nagy negatív nyomások lépnek fel, melyek sok esetben nagyobbak, mint a hidrostatikus nyomás s ilyenkor szívó hatások állanak elő (1. 2. sz. ábrát). A negatív pótfeszültségek hatása а |i együttható változásában jut kifejezésre. A kísérletek során megállapították az együttható nagyságát különböző csapótáblaállások mellett. А ц változása azonban egy képlettel nem fejezhető ki. Amennyiben tehát valamely feladat megoldásánál szükséges а ц érték pontos ismerete, erre egyedüli mód a kísérleti úton való meghatározás. A kísérletek során megállapították, hogy a bukó vízemésztése függ a mértékadó keresztszelvény helyzetétől is. A mértékadó keresztszelvény helyzete változik a tábla különböző állásaiban, éspedig minél meredekebb a tábla állása, annál közelebb kerül a tábla végéhez, hol a fenékre ható negatív pótfeszültségek maximumukat érik el s így a bukó vízemésztése is megnő, mivel, mint a fentebb láttuk, a bukó vízemésztése növekszik a fenékre ható negatív pótfeszültségek nagyságával. Az önműködő csapótáblánál a táblára ható víznyomás eredőjének nagysága és helye mindig a hidrodinamikai nyomások alapján állapítandó meg. A hidrostatikai és hidrodinamikai nyomások közötti különbség lényeges. A kísérletek kiterjednek annak a megállapítására is, hogy mennyiben befolyásolja a vízemésztést az, hogy gondoskodunk-e levegő bevezetéséről az átbukó vízsugár alá vagy nem? Ha nem történik gondoskodás a levegő bevezetéséről, a bukó vízemésztése valamivel nagyobb lesz ugyan, ez esetben azonban a levegő időnkónt lökésszerűen behatol a vízsugár alá, ami egyrészt a felső vízszín erős ingadozására vezet, másrészt a csapótábla erős rázkódtatásoknak lesz kitéve és hamarosan tönkremegy. Ezért a táblás gátaknál feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy az átbukó vízsugár alá a levegő behatolhasson. Riszdorfer József.