Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
3. szám - XI. Szakirodalom
533 a térszín egyenetlenségeitől, hogy a permetezett víz több oxigént vesz fel, mint a más módon öntözött, továbbá a kisebb vízmennyiséget, a területfelosztás elmaradását és végül azt, hogy permetezéssel jobban lehet a vízkészletet a növényzet igényeihez képest elosztani. Ezekkel a kétségtelen előnyökkel szemben azonban szerző nem beszél a permetező öntözés hátrányos oldalairól, tudniillik, hogy a befektetési és fenntartási költsége nagyobb, mint más öntözőrendszereké, hogy állandó magas üzemköltséggel jár ós elég gyakori üzemzavarokkal. Ilymódon erről a kérdésről csak egyoldalú képet ad az olvasónak. A következő fejezetben technikai szempontból foglalkozik a különféle permetező rendszerekkel (hordozható, földalatti és vegyes rendszer), majd leírja ezek mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit. A tanulmány főrésze a permetezésnek a mezőgazdasági üzemben elfoglalt állását ós feladatait tárgyalja a természeti és gazdasági tényezők alapján. A permetezésnél fontos tényezők : a) az éghajlat, b) a víz, с) a talaj, d) a művelési mód és a növényzet, e) az értékesítés és f) az üzemköltségek. Ezeket részletesen tárgyalja és számos adatot közöl, utóbbiak jórésze azonban a magyar viszonyokra közvetlenül nem alkalmazható, legfeljebb támpontokat adhatnak a mi permetező öntözéseink tanulmányozásánál. Hogy ez mennyire áll, csak arra hivatkozunk, hogy egyik táblázatában a férfinapszám órabérei 40—120 pfennigben vannak megadva. Ilyen órabér mellett még alacsony (kilowattóránként 5—-15 pfenniges) áramáraknál is 4—10 pfennigbe kerül egy köbméter öntözővíz a kisebb permetező készülékeknél, míg a nagyoknál 2—5 pfennigbe. Nálunk éppen ellenkezőleg, az áramár magas és a munkabér olcsó. A következő rész a permetezés főbb üzemi formáival foglalkozik. Ezek: 1. gyönge aratásbiztosító permetezés, mint szárazságéiloni védekezés ; 2. közepestől az erősig terjedő takarmánynövénypermetezés ; 3. tervszerű erős permetezés különleges (zöldség, virág, gyümölcs) kultúrákra ós 4. rögzített permetező berendezések (Ortsfeste Feldberegnung, Standberegnung). Az utóbbiak lehetnek a) takarmányok, b) piaci termények öntözésére alkalmazva. Az utolsó rész a német gazdasági helyzettel, mint a permetezések fejlesztésének alapjával foglalkozik. A tanulmány végén felsorolt irodalmi adatok jó szolgálatot tesznek annak, aki a kérdéssel közelebbről kíván foglalkozni. Trümmer Árpád. I)r. Ing. Herbert Schwarzmann : Die Abflusserscheinungen und Druckverhältnisse an Klappen wehren. München und Berlin 1934. Verlag von R. Oldenbourg. Untersuchungen aus dem Flussbaulaboratorium der Technischen Hochschule Karlsruhe. (Vízátfolyás számítása és nyomási viszonyok csapótáblás gátaknál.) 42 oldal, 37 ábra. Ára 3 80 RM. Folyami duzzasztóműveknél újabban előszeretettel alkalmazzák az úgynevezett csapótáblás gátakat (Klappenwehr). A csapótábla egy vízszintes tengely körül elforgatható tábla, mely vagy a szilárd gáttestre, vagy a mozgó gát nagytömegű alsó részére van rászerelve. A vízszín szabályozására a csapó táblát használják s a gát alsó részét csak akkor távolítjuk el, lia a gát teljes felnyitása válik szükségessé. A csapótábla önműködő gátaknál is alkalmazható, hol a tábla ellensúlyokkal olyképen van kiegyensúlyozva, hogy a tábla automatikusan felveszi azt a helyzetet, mely szükséges ahhoz, hogy a változó vízmennyiségeknek megfelelően a kívánt felső vízszín előálljon. Ezeknél az önműködő gátaknál általában azt tapasztalták, hogy a táblákra a valóságban ható nyomatékok nem egyeznek meg a hidrostatikai nyomások alapján számított nyomatékokkal s így a tábla működése nem volt megfelelő. Egy adott esetből kifolyólag a karlsruhei vízépítési laboratóriumban egy kísérletsorozatot hajtottak végre, hogy különböző táblaállások mellett a táblára ténylegesen ható nyomást s ezzel kapcsolatban a gáton átbukó vízmennyiséget megállapítsák. A bukógáton átbukó vízmennyiség meghatározására a Polini—Weisbachféle átbukási képletek szolgálnak ; az ismeretes képlet tökéletes átbukás esetén a vízmennyiségre a következő értéket adja :
