Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
3. szám - IX. Krasznay Andor-Reichenbach László: A varsányhelypusztai rizstelep ismertetése
525 vetőember naponta így is 6—8 kat. holdnyi területet képes bevetni, ha segítségül két napszámost kap, akik a szükséges vetőmagot utána hordják. A vetéshez olyan embereket kell alkalmazni, akik a szóróvetéshez értenek. A vetőembernek a magot maga elé —- magasba — kell szórnia, hogy a magasról leesve, azonnal leüljön a víz fenekére. A vetőmagszükséglet kat. holdanként 80—90 kg. A vetés után körülbelül 10—12 nap múlva a rizs zöldhajtása 5—6 cm-es. Ekkor a vizet a rizstáblákról teljesen le kell ereszteni, hogy a rizs gyökerei a talajban megkapaszkodhassanak. A víznek emez első leeresztése után végzik az első gyomlálást. A gyomlálókat munkájukra előzetesen jól ki kell oktatni és alapos felügyeletük szükséges, nehogy a gyom helyett a rizst tépjék ki. A rizsföld ezután mindaddig szárazon maradhat, amíg a talaj felszíne nem cserepesedik, ami a víz teljes leeresztése után 5—6 nap múlva szokott kezdődni. Ha a rizsföldön a repedések jelentkeznek, akkor a gyomlálásra való tekintet nélkül a táblákat azonnal újból el kell árasztani. Erre igen nagy figyelemmel kell lenni, mert a víz hiányát a rizs — különösen fejlődése elején — nagyon megsínyli. A gyomlálás utáni első elárasztásnál a vízréteg 6—7 cm, illetve olyan magas lehet, hogy a vízborítás szintje a vetés magasságánál néhány cm-rel mindenképen alacsonyabb legyen. E magasságot azután a rizs növekedésének megfelelően fokozatosan emelni kell, bár nem cél, hogy az öntöző vízréteg túl magas legyen, mert ezzel csak a rizs szárának, szalmájának növekedését segítenénk elő. A varsányhelyi telepen 25 cm-esnél nem volt magasabb vízréteg. Ha az első gyomlálás alkalmával a gyomirtást teljesen nem végeztük el, vagy ha közben a mohar elhatalmasodott, akkor június végén, vagy július elején a vizet ismételten teljesen leeresztjük és a gyomlálást megismételjük. Természetesen ez alkalommal is szigorúan ügyelünk arra, hogy a rizsföldek ne legyenek sokáig víz nélkül. Megtörténhetik, hogy a mohar a kétszeri gyomlálás ellenére is elszaporodik. Ebben az esetben a gyomlálást harmadszor is elvégzik — körülbelül július végén —, avagy egyszerűen a rizs szintje fölé nőtt mohar-kalászokat levágatják, illetőleg letépetik és így akadályozzák meg, hogy magot kössön. A rizs rendszerint szeptember második felében éri el kaszaérettségét. Aratás előtt a vizet a földekről teljesen leeresztik. Ha az érés még nem teljes, akkor az aratás kaszával végezhető, bár ajánlatosabb azt sarlóval végezni, mert a rizs már visszaérésben is erősen pereg. A levágott növényt estig rendben hagyják, majd markokba kötik, 10—12 markot egymáshoz állogatva — csomókba rakják és a szükséges ideig száradni hagyják. Ha száraz az időjárás, akkor az aratás után körülbelül 8—10 nap múlva megkezdhető a cséplés. Ezt rendes cséplőgépekkel végzik, csupán a vas verőrészeket kell fával kicserélni. A kicsépelt magot vékonyra teregetve — száraz időben — a szabadban, nedves időben fedett helyen száradni hagyják. A kiszárított magot a magtárban vékony rétegben teregetik el és gyakran forgatják. A rizs aratását Varsányhelypusztán rendszerint szeptember második felében — egy alkalommal október elején — végezték. * Kiegészítésül az alábbiakban még közöljük a rizsföldek megmunkálásának tat. holdankénti költségét.
