Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
3. szám - IX. Krasznay Andor-Reichenbach László: A varsányhelypusztai rizstelep ismertetése
A VARSÄNYHELYI RIZSTELEP ISMERTETÉSE. írták: KRASZNAY ANDOR és REICHENBACH LÁSZLÓ. A m. kir. földmíveélsügyi minisztérium által hazai rizstermelésünk érdekében megindított mozgalom hatására gróf Tisza István örököseinek uradalma a Sarkadkeresztur község határába eső varsányhelypusztai gazdaságban 1930 elején rizsöntözést létesített. Ezt nagyban elősegítette az, hogy a rizstelep céljára kiszemelt terület nagyobb felét — az alacsonyabb terepszintű Nádastáblát nádtermelés céljából gravitációs úton való elárasztásra már korábban berendezték. E területnek a Feketekőrösi Ármentesítő és Belvízrendező Társulat Köleséri-csatornájából való öntözésére az uradalom 1900 évben olyan engedélyt kapott, hogy a csatorna vizét a társulat tiltójávaJ 86-73 m A. feletti magasságig felduzzaszthatja és a vizet a helyszínrajzon ^4-val jelölt vízkivételi zsilipen át a területre vezetheti. Az uradalom ezt a duzzasztást mindannyiszor elvégezheti, valahányszor a víz emelése a belvizek levezetésére nem káros. Minthogy ezek szerint a Köleséri-csatorna vizének az említett magasságra való felduzzasztását nem minden esetben lehet megtenni, hanem csakis a belvizek kedvező lefolyása esetén, az uradalom a szükséges öntözővíz biztosítása végett — a korábban engedélyezett duzzasztási jog felhasználása mellett — a rizstelepnek szivattyúzással való vízellátására is berendezkedett. A szivattyú jobb kihasználására és a beszerzésével járó költségek kedvezőbb törlesztésére való tekintettel felmerült az a gondolat, hogy az öntözésre már berendezett nádastáblai területen kívül a rizstermelést a szomszédos úgynevezett Kertitáblán is berendezzék. A rizsöntözésre kiválasztott két terület nagysága összesen : 48 kat. hold 1218 öl 2, melyből a Nádas-táblára 28 kat. hold 780 öl 2, a Kerti-táblára 20 kat. hold 438 öl 2 esik. A rizstelep berendezése. A rizstelep számára a meglévő, J.-jelű vízkivételi zsilip és nádastáblai táplálócsatorna felhasználásával olyan berendezést kellett létesíteni, mely a termelést biztosítja. Első és legfőbb feltétel a rizsföldnek a hazánkban szükséges 130—135 napos tenyészeti idő alatt vízzel állandóan eláraszthatósága. A vízréteg a terepszint felett maximumban 25 cm magas lehet. Ez a legnagyobb vízmagasság azonban rendszerint csak a virágzás és a magkötés idején szükséges. Ezen kívül tekintettel kell lenni a rizsföldeknek 24 óra alatt elárasztható voltára és az öntözött területek lecsapolásának kellő gyorsasággal való lehetővétételére is.
