Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - VIII. Németh Endre: A Vízitársulatok szerepe a zöldmezőgazdálkodásban

517 és a támogatásban állhat. A feladatoknak részleteiben való megoldása a különleges célnak megfelelő önkormányzatú szervezetek létesítését igényelte és igényeli. így keletkeztek hazánkban az 1885 : XXIII. t.-c. 68—155. §§-i alapján a vízitársulatok. Az idézett törvény értelmében kétféle vízitársulat alakítható : 1. Vízrendező társulat mederszabályozási, partbiztosítási és árvédelmi munkálatokra. 2. Vízhasznosítási társulat öntözés, alagcsövezés, lecsapolás, sankolás és mocsárkiszárítás .stb. végrehaj tására. Mind a kétféle társulat felbecsülhetetlen értékű előnyöket biztosít a kebelébe vont érdekeltek számára. Elsősorban is a természettől fogva vízi szempontból együvé tartozó területen belül az összes érdekeket egymással összhangbahozza és az így megteremtett összhangnak megfelelő megoldást mozdítja elő. Erre biztosíték az, hogy az állani felügyelete alatt, de az érdekeltek önkormányzati tevékenysége útján, minden érdekelt szava meghallgatásban részesül és szükség esetén eljut a legmagasabb döntő tényező elé". Ez a jogi biztosíték. Ezzel párhuzamosan azonban meg van a műszaki biztosíték is, mert hiszen a társulatnak meg van az anyagi ereje — de köteles is — megfelelő műszaki személyzetet alkalmazni. Ez gazdasági előnyökkel is jár, mert a mérnök lelkiismeretes vizsgálatok útján kiválasztja a sokféle lehetséges megoldás közül a leggazdaságosabbat. Ezen a téren óriási előnyben van a társulat az egyedül álló emberrel szemben, mert a munkálatok természete (hogy csak egyet említsek a sok közül : a szivattyútelep létesítése) olyan, hogy a közös munkákból egy érdekeltre eső költségrész összehasonlíthatatlanul kisebb, mint amennyibe az önállóan végrehajtott munka kerülne, ha ugyan az utóbbi esetben felmerülő nehézségek egyáltalán legyőzhetek volnának. A vízimunkálatok ugyanis rendesen túllépik a birtokhatárt (legalábbis hatásukban) és a harmadik személyekkel való érdekellentét gyakran elsimíthatatlan Ezzel szemben a társulat, mint jogi személy, olyan súllyal léphet fel és a jogos kártalanítási igények kielégítése mellett olyan lehetőségekkel rendelkezik, amelyeknek segélyével az ilyen akadályokat elháríthatja a munkálatok útjából. Nem szabad megfeledkeznünk a -pénzügyi előnyökről sem. A gazdának ugyanis — sajnos — ritkán van meg a munkálatok végrehajtására szükséges tőkéje. Hitelt kapni még az ilyen hasznos beruházásra is nehéz az egyedül állónak. A társulat azonban, amelyért az összes társulati tagok egyetemlegesen anyagi felelősséggel tartoznak, minden nagyobb nehézség nélkül hozzájuthat a szükséges hitelhez. Nem megvetendő az államsegély vagy olcsó államkölcsön megszerzésének lehetősége sem, amit a társulat erkölcsi súlyával, amely már határos a közérdek súlyával, akkor is megszerezhet, ha az egyedülálló számára elérhetetlen. Mindent összevetve, a társulati szervezettség olyan hatalmas erőket tud megmozgatni, összefogni, amelyek nélkül hazánk nagyszabású árvédelmi és belvízrendezési munkálatai soha végrehajtgatók nem lettek volna. Azoknak a gazdáknak a felvilágosítására, akik a társulási eszmétől idegenkednek és akiket a hazai társulatok áldásos működése sem tudott meggyőzni, meg kell említenem, hogy a társulási eszme a nyugati országokban sokkal nagyobb mértékben és fokozottabb hatáskörrel van elterjedve. Ezekben az országokban a «nagykorú ember» már régen «bölcs emberré» válott és az erők összefogásának mindenféle skálája megtalálható : árvédelmi társulatok, lecsapoló társulatok, öntöző társulatok, vízierőműtársulatok, valamint ezeknek a kategóriáknak a legkülönbözőbb kapcsolatai.