Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - V. Ihrig Dénes: Az 1935. évi mohácsi jegesárvíz

495 irányváltozással a biztosított jobboldali part mellé megy át, tehát az átvágás közepe alatt a medernek ékszerű összeszűkülése maradt meg. A szűkülés ez alkalommal a már összetorlódott jég mozgására kedvezőtlenül hatott, a csúszó jeget leválasztotta az alatta lévőről és egy önálló torlaszt képezett ki. Amennyire azonban a vízállás-változásokból kiolvasható, nem ez adta a nagyobb meder elzáródást, hanem a debrinai és tovarniki. Ezen a dunaszakaszon a múltban majd minden évben megállt a jég és ha a viszonyok nem változnak, a jövőben is meg fog állni. így esetleg kedvezőtlenebb víz- és időjárás tényezők mellett könnyen elképzelhető az 1935. évi jeges víznek megismétlődése. Ezért a jövőt illetőleg nem minden haszon nélkül volna ennek a gazdátlan határmenti szakasznak alapos megvizsgálása, ha nem is említem mindjárt annak a két állam által az egységes szempontok szerint való kezelését. Az egyik állani nem fér hozzá, a másiknak szűkebb érdekkörén túl esik és ezt a gazdátlanságot mindenesetre a felette levő érdekeltségek szenvedik meg. Ha több nem is, de behatóbb megvizsgálás volna szükséges. Legalább pontosan ismernénk azokat az akadályokat, melyek jégtorlaszok képzésében mint helyi tényezők a jövőben esetleg nagyobb hatást fejthetnek ki. Vájjon nincs-e közöttük valamelyik már túl az elfajulásnak azon a határán, ameddig a víz természetes megbontó ereje még különösebb kártétel nélkül el tudja végezni munkáját. A jeges árvíz elemzését csak a Margittaszigeti Armentesítő Társulat védtöltése mellett észlelt adatok alapján végeztem, úgyszintén csak olyan megfigyelésekre támaszkodhattam, amiket az árvédekezés munkája mellett tehettünk meg. így nem egy kérdésre csak homályosabb következtetésekkel felelek. A víznek a jobboldali hullámtéren, valamint a jugoszláv határ alatti hullámtéren való lefolyását nem ismerjük, ami pedig mindenesetre helyesebb megvilágításba helyezte volna ezen szép, de nem minden veszedelem nélkül való «természti tünemény «-t és amellyel még pontosabb következtetéseket vonhattunk volna a mohács—bezdáni dunameder és különösen a tovarniki mederrész elfajulásának mértékére és torlaszképző hatására, vonatkozólag.