Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

39 lehetséges a víztelenítés), a talajvíz is mindig nagyobb és nagyobb erővel fog a szivattyúkhoz áramlani. A vízerek kitágulnak — a folyton növekvő vízsebesség talajrészecskéket ragad magával —, ami végeredményképen mind az alaplemez, mind az oldalsíkok fellazítására, kiüregelésére vezet és eredménye az altalaj teherbírásának csökkenése. Célszerű tehát a víz útját nem a munkagödörbe, hanem azon kívül elhelyezett valamilyen gyüjtőkútba irányítani. (V. ö. Budapesti földalatti vasút.) Igaz ugyan, hogy így a talajvíz esésének arányában — magában a munkagödörben a vízállás magasabb lesz, tehát nagyobb leszívás szükséges, azonban a kiüregelés és fellazítás veszélye átmegy az alapgödörből a kút környezetére és a terhelés viselésére hivatott altalajrészt megkíméljük. A szűrőkutakkal való talajvízszínsüllyesztés még tovább megy, mert az elszívó kutak szerkezetét úgy választja meg, hogy azok összhangban legyenek a talajvíz mozgási törvényeivel és az altalaj szerkezetével. Összhangot teremt a talajvíznek, a kívánt depresszió elérése folytán előálló természetes utánpótlódása és a ténylegesen elszívott vízmennyiség között, ami által az erőltetett vízáramlás és ennek folytán a talaj kiüregelése és fellazítása elkerülhető. B) A talaj vízszínsüllyesztés rövid hidraulikája. 1. A depressziógörbe és a kutak vízhozama közötti alapösszefüggések. A talaj vízszínsüllyesztés elmélete lényegében teljesen azonos a talajkutakból való vízellátás problémájával. A különbség csak a kutak méreteiben és a szivattyúzás céljaiban van. A víznyerés céljából épített kutak rendszerint nagyobb átmérőjű betonkutak, amelyek nagyobb távolságra vannak egymástól. A cél ezeknél a víznyerés, tehát a vízhozam bősége és egyenletessége. A talajvíz depressziója csak másodlagos kísérő tünet. A talajvízszínsüllyesztésnél azonban a főcél a talajvíz biztos és egyenletes lesüllyedése az alapgödörben és emiatt inkább több, kisátmérőjű szűrőkutat helyezünk a talajba, közel egymáshoz. Ezeknél az elszívott vízmennyiség a másodlagos kérdés. (Lásd a 2. sz. ábrát.) Hogy talajvízszinsüllyesztő berendezést tervezhessünk, tisztában kell lennünk a talajvíz hidraulikájával, vagyis ismernünk kell azokat a törvényeket és tényezőket, amelyek a talajvíz mozgását és mennyiségét a megkívánt süllyesztés függvényeként meghatározzák. Másrészt, mivel feladatunk tulajdonképen a szűrőkutak méreteinek és kiosztásának, továbbá a szivattyúzó berendezés elemeinek (csővezeték, szivattyúk és erőgépek) meghatározása, azzal is tisztában kell lennünk, hogyan tudunk összhangot teremteni a berendezés teljesítőképessége és a süllyesztés által megkívánt vízeltávolítás között. 2. ábra. Ugyanazon vízmennyiség elszívására méretezett kútrendszerek által elért depressziók összehasonlítása. — Vergleich der mit verschiedenen Brurmenanordnungen von gleicher Saugfähigkeit erzielten Absenkungen. ч