Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - III. dr. Várszeghy János: Az újjászervezett víziforgalmi statisztika első négy esztendejének eredményei (19311934)

452 nagyobb hányaduk belföldre volt irányítva. Ez utóbbi esetek olyan alkalommal fordultak elő, amikor a Tiszáról a Duna magyar szakaszára vagy viszont a feladott áru végig víziúton téve meg útját, a két folyam közötti kapcsolatot csak külföldi terület érintésével érhette el. Ennek a két területrésznek víziúton fennálló s így belső forgalomnak számítható áruforgalmát főbb árunemek szerint részletezve, az egész dunai, illetőleg tiszai forgalomtól elkülönítve a következőkben mutatjuk be : Dunáról Tiszára Tiszáról Dunára Az áru neme szállított áruk mennyisége ezer q-ban 1931 1932 1933 1934 1931 1932 1933 1934 Gabona — — — — 298 80 94 214 űrlemény — — — — — 7 — Hüvelyesek és magvak .. — — — — — 9 9 3 Erdőgazdaság termékei .. 29 46 110 51 2 2 2 5 Növényi eredetű nyersanyag és hulladék .... — — — 1 — — —- 1 Kavics, kő és egyéb építőanyag — 8 — 19 1 2 — Szén 22 46 95 139 Gyári termékek —- — — — — — — 2 Egyéb áruk 7 2 6 9 4 8 17 16 A Duna és Tisza között fennálló összeköttetést nézve, mint a fentiekből láthatjuk, Magyarország szempontjából a gabona-, fa- és szénszállítmányoknak van jelentősége. Gabonaküldeményeket a Tisza vidéke juttat az ország egyéb részeinek, a dunamenti bányák és erdőségek viszont szénnel és fával látják el az abban szegény országrészeket. A vizeken közlekedő géperejű járóműveknek két fajtáját számbavéve, a Dunára és a Tiszára a VIII. és IX'. táblázatban egybeállított adatokból megállapíthatjuk, hogy a régebbi idők közlekedési eszköze, a gőzös mindegyik évben mind a Dunán, mind pedig a Tiszán számottevő túlsúlyban volt. A Dunán megforduló géperejű járóműveknek ugyanis csaknem kétharmada tartozott a gőzösök sorába, míg a Tiszán arányuk a 90% körül járt. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a motoroknál bizonyos kis térhódítást megfigyelhetünk, ami a Dunánál halványabban, csak árnyalatilag, a Tiszánál viszont már erősebb mértékben érzékelhető. A géperejű járóművek szerepét egyébként a következő adatok világítják meg : A géperejű járóművek számának megoszlása %-ban a Dunán a Tiszán 1931 1932 1933 1934 1931 1932 1933 1934 Gőzösök 63-7 63-0 59-1 60-7 88-7 92-1 89-4 84-5 Motorok 36-3 37-0 40-9 39-3 11-3 7-9 10-6 15-5 A gőzösök leginkább csak az uszályok vontatására szolgálnak s áruszállításra nem igen vannak berendezve, ezért a tárgyalt években szállításra került áruknak alig egy százaléka került rajtuk továbbításra. A motorok viszont amellett, hogy a gépi erőt szolgáltatják, áruk felvételére és továbbítására is használhatók. A motorokon szállított áruk éppen ezért négy év leforgása alatt az évente továbbított összes áruforgalomnak 7—8%-át tették. A géperejű hajók évenkinti teljesít-