Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - III. dr. Várszeghy János: Az újjászervezett víziforgalmi statisztika első négy esztendejének eredményei (19311934)

434 kező 1933. évben a fellendülés némi jelei mutatkoznak, amennyiben a Duna mentén levő kikötők szállítási eredményei 10-8 millió q-ra javultak. A kikötők összesített forgalmi adatairól szólva, esetleges tévedések elkerülése végett meg kell említenem, hogy ezek az összesített mennyiségi adatok nem azonosak azzal a mennyiséggel, mely a Dunán tényleg szállításra került. Nem szabad ugyanis elfeledkeznünk arról, hogy ez az adatgyűjtés az egyes kikötők forgalmának a megvilágítására szolgál, vagyis mindenütt a fel- és leadott áruk vannak számbavéve, tehát a belforgalomban maradt szállítmányok mindegyike kétszer van felvéve. A dunai kikötők közül természetesen a székesfőváros területén lévő kikötőkben bonyolódott le a legnagyobb forgalom. A budapesti kikötőknek az egész dunai forgalomból való részesedését az alábbi adatok mutatják : A fel- és leadott áruk mennyisége %-ban 1931 1932 1933 1934 Budapesti kikötők 57-1 49-9 46-4 52-2 A többi dunai kikötő 42-9 50-1 53-6 47-8 Az egymillió métermázsa körüli vagy az azt meghaladó áruforgalma a fővároson kívül csak két vidéki kikötőnek, mégpedig Mohácsnak, valamint Esztei'gom— Dorog—Almásfüzitő egyesített kikötőjének volt. Mindkét hely a környékén levő szénbányáknak, illetőleg az utóbbi a bányákon kívül a nyersolajfinomítójának köszönheti szokatlanul nagy forgalmát. A Tisza forgalmát három kikötő mutatja, melyek neve alatt egyben — mint azt már elől is említettem — a többi tiszai és körösmenti kikötő eredményei is szerepelnek. Itt a forgalmi teljesítmények szempontjából általánosságban az egyes évek között jóval nagyobb különbségeket láthatunk, mint azt a Dunánál észlelhettük. Különösen nagyok a kilengések az újabb időben kikötőberendezéseinek fejlesztése és gabonatárház építése révén felkarolt Szolnoknál, ahol az egyik, 1932-es év 100,000 q-t alig meghaladó forgalma a rákövetkező évben csaknem egymillió métermázsáig emelkedett. A fel-, illetőleg leadásra került áruk nemét tekintve, kikötőinkben a szénküldemények uralják a terepet, amint azt a II. táblázat mutatja. A kikötőkben kezelésre került szén mennyisége ugyanis, az egyetlen 1933. év kivételével, mikor a forgalom 4-4 millió q volt, minden évben meghaladta az 5 millió q-t. Az 1932. évben aztán, mikor a többi áru szállításában a szénnél jóval nagyobb mértékben jelentkezett a visszaesés, a szénforgalom már a kikötők összes teljesítményének feléhez közel járt. A második helyen a gabonaneműeket, majd pedig a »gyári termékek« gyűjtőnév alá foglalt különféle árukat találjuk. E három árunemből az egyes években kezelésre került mennyiségnek az egész áruforgalomhoz viszonyított százalékos arányát a következők mutatják : A kikötőkben kezelt összes árumennyiség %-ban 1931 1932 1933 1934 Szén 40-0 45-2 34-0 39-8 Gabona 24-0 14-7 30-4 15-3 Gyári termékek 6-7 7-8 6-7 7-4 Egyéb áruk 29-3 32-3 28-9 37-5 A külforgalomban kezelt küldemények irányát tekintve megállapíthatjuk, liogy víziúton Ausztriával és Németországgal volt legszorosabb a kapcsolatunk