Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - II. Benedek Pál: A Hármaskörös középvizeinek természete

418 kis magasságban ( + 2-00 m vízállás körül) kulmináló árhullám levonulása esetében előfordulhat, hogy Szarvason a vízszin a -f-2-75 m-es vízállás alá süllyedne. Itt fontos szerepe jut majd a vízállások előrejelzésének. Tudnunk kell előre azt, hogy a felső szakasz árhulláma a Tisza hatását is figyelembevéve körülbelül milyen vízállással fog Szarvason kulminálni. Tehát a kezelésnél szükséges lesz olyan összefüggések ismeretére, amely megadja a szarvasi és kőröstarcsai vízállást a felső vízállások és a befogadó Tisza csongrádi vízállásának függvényében. Vizsgálataimnál természetesen erre nincs szükség, mert már előfordult eseteken tanulmányozom a kérdést. 22. ábra. Nagy- és kisesésű áradó vízszinek azonos kőröstarcsai vízállásnál. Elsősorban is különbséget kell tennünk azok között az árhullámok között, amelyek Szarvason a +2-75 m-es vízállásnál magasabb szinten és azok között, amelyek ennél alacsonyabban kulminálnak. Világos, hogy az első esetben nem kell bevárnunk a szarvasi -f-2-75 m-es vízállás bekövetkezését,

1 a duzzasztást már a -f-1-42 m-es tárcsái vízállás

2 bekövetkezésekor megszüntethetjük és azt sem bánjuk, ha a szarvasi vízállás +2-75 m alá is süllyed, hiszen tudjuk, hogy az árhullám afelett fog kulminálni és így mire arra kerül a sor, hogy a hajók a zsilipcsatornán közlekednének, tehát amikor a duzzasztást újra megkezdjük, a hajózásban 1 Jól értsük meg : nem a duzzasztás folyamányaképen előállott vízállásról van szó, hanem arról, a vízállásról beszélek, amely előállana, ha duzzasztás nem volna, tehát amelyet a felső mércék és a Tisza vízállásából előrejelzéssel állapítunk majd meg. 2 Persze szigorúan véve, biztonságból +1-42 m-es vízállásnál úgy se szüntetjük még meg a duzzasztást, nehogy esetleg az így okozott erős esésnövekedés az áradás ellenére Tárcsán apadást idézzen elő.