Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
3. szám - I. dr. Jáky József: A klasszikus földnyomáselmélet
357 Későbbi kutatások szerint a földnyomás irányszöge nagyobb a Möller-féle értékeknél, pl. Müller— Breslau (1906) igen pontos mérésekkel azt találta, hogy terheletlen térszín mellett : 8 = 4 T 6és a térszínnek megterhelése mellett : V 1 -re csökkenik le. (9) Ebben az irányban végzett kísérletek száma oly kevés, hogy határozott szabályt felállítani a földnyomás irányára lehetetlen, éppen ezért tekintik még ma is a földnyomás kérdését megoldatlan problémának. A megterhelt térszínnel határolt földtestek nyomásának tökéletes meghatározása a magyar kutatás érdeme. A Culmann-féle alapokra támaszkodva, dr. Szily Kálmán műegy. professzor a sík csúszólappal dolgozó földnyomás-elméletnek még megoldatlan kérdéseit veszi vizsgálat alá és 1912-ben az izolált súllyal, megoszló erőkkel terhelt földtestek nj-omásproblémájának(lO), 1928-ban pedig a kohézióval bíró földtestek nyomásának adja meg tökéletes megoldását. (11) c) Az erők egyensúlyának feltétele. Az erők. nevezetesen E, G és A'-erfík egyensúlyfeltétele a Coulomb-féle elméletben tökéletesen ki volt elégítve azáltal, hogy a földnyomás iránya merőleges volt a támfalra. A későbbi kutatók által bevezetett falsurlódás folytán a földnyomás iránya tetszőleges lett, aminek következménye azonban a mechanika törvényének megsértése. Ugyanis az E- és i?-erők háromszögalakú feszültségeloszlási ábrájuk következtében az alsó harmadpontban támadnak s így G és ü-erők a szakadó lapon találkoznak (1. 2. sz. ábra), tehát az i?-földnyomásnak is ezen a ponton kell keresztülmennie, vagyis a földnyomás a térszínnel párhuzamos és nem lehet tetszőleges <) <í hajlású. Ez nyilván szépséghibája az egész földnyomáselméletnek és tisztán csak a sík csúszólap felvételéből származik. Görbe csúszólapnál, amint azt a későbbiekben látni fogjuk, ez a hiba eltűnik. d) A földnyomás irányszöge. Már előbb említettem volt, hogy a sík csúszólappal dolgozó elméletek a földnyomás irányszögére nézve útbaigazítást nem adhatnak s éppen ezért tekintjük a földnyomás problémáját még ma is megoldatlan kérdésnek. S ez a kérdés valóban igen súlyos gazdasági kérdés is, mert a földnyomás irányának bizonytalansága a falméretekre vonatkozóan teljes határozatlanságot jelent. A 3. sz. ábrában látható példa szolgáljon magyarázatul. A 9-0 m magas földtest függőleges hátlapú fallal van megtámasztva, a földanyag súrlódási szöge : ц = 36° és térfogatsúlya : y = 1~8 t/m 3, a térszín pedig f =30° alatt emelkedő. Mint hogy a földnyomás irányszöge ismeretlen, vegyük fel ennek értékét : S = 0°—30° között változónak és vizsgáljuk meg befolyását. A Poncelet—Rebhann-féle szerkesztéssel nyert földnyomásérték, ennek Eh és E v komponensei és a falsúllyal összetett
