Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XIV. Berzsenyi György: A Tisza új vízrajzi felvétele

342 Az árvizek közül az 1888., 1919. és 1932. évi árvizek hossz-szelvénye van felrakva. Míg az első kettő csak a mércéken észlelt magasságok összekötő vonalával van ábrázolva, addig az 1932. évi árvíz egész hosszában kilométerenként rögzíttetvén, teljes részletességgel mutatja ennek az alsó szakaszon eddig észlelt legnagyobb árvíznek hossz-szelvényét. Bár a partokkal színelő középvíz hossz-szelvénye ideális vízszínt ábrázol, hidraulikai számításokhoz igen jó adatokat ad. A sodorvonalban mért mederfenék vonalán kívül fel vannak tüntetve az átnézeti hossz-szelvényben a partok és a kétoldali árvédelmi töltések koronáinak vonalai, az állami vízmércék és a hidak, utóbbiak szerkezetük alsó élének magasságaival. A meder hossz-szelvényével párhuzamosan, de attól elkülönítve, a hullámtér szélessége és a partmenti községek fekvése, végül az egyes árvédelmi társulatok szakaszai ugyancsak fel vannak tüntetve. A részletes hossz-szelvény magassági mértéke 1 : 50. Részletesen és számszerűen feltünteti az 1932. évi rögzített árvízszín, a partokkal színelő középvíz és az 1921. évi rögzített kisvíz esési viszonyait. Ábrázolja a sodorvonalban mért fenék mélységeket, pontozva az 1890—92. évi felvétel alkalmával mért fenékvonalat is, a partok vonalát, a töltések korona- és láb magasságát, az összes műtárgyakat, zsilipeknél és áteresztőknél megadva a küszöbmagasságot, hidaknál a hídszerkezet alsó élét, az állami és társulati mércéket és az elsőrendű magassági jegyeket, magasságuknak megfelelően elhelyezve. A távolsági és magassági méreteket egy barnaszínű, az egész lapra kiterjedő hálózat teszi könnyen áttekinthetővé, amelynek segítségével a hossz-szelvényben ábrázolt bármely pontnak a sodorvonalon mért távolsága és tengerszínfeletti magassága rátekintéssel megállapítható. A meder hossz-szelvénye alatt azzal párhuzamosan, külön ábrán a meder fejlődése van feltüntetve az 1890—92. évi állapottal szemben, éspedig mind a nullvízszín, mind pedig a partokkal színelő középvízszín alatt. Ábrázolva vannak végül a sodorvonal kanyarulati viszonyai. Mindkét hossz-szelvény színes kivitelben készült. Az átnézeti hossz -szelvény négy, a részletes hossz-szelvény öt színben. Ez a színes ábrázolás tette lehetővé a felsorolt rengeteg adatnak ilyen kis léptékben való ábrázolását. A Vízrajzi Osztály az 1890—92. évi felvétel alkalmával a Tisza-meder nyilvántartására Bökénytől Titelig faragott kőből készült kőjelekkel, szelvénykövekkel, 300 nyilvántartási szelvényt jelölt meg. Ezekből a nyilvántartási szelvényekből 234 maradt meg a trianoni békekötés után magyar területen. A Vízrajzi Intézet mind a 234 szelvényt újból felvette és a kiadmányban 20 lapon adja közre. Az egyes keresztszelvény ábrákon az 1929—31. évi felvétel adatai mellett, ahol a hely megengedte, az 1890—92. évi szelvényalak is fel van tüntetve, ami a meder keresztirányban történő eltolódását teszi szemléltetővé. Mindezek a keresztszelvények mindkét parton a védtöltések mentett oldali lábáig lettek felvéve, azonban a kiadmányban helyszűke miatt csak a szelvénykövek közötti részek vannak feltüntetve. Igen értékes adatgyűjteményt tartalmaz a kiadmány utolsó része, mely öt lapon a Tisza mentén elhelyezett vízszintes és magassági fixpontok kataszteri összrendezőit és tengerszínfeletti magasságait közli. A Tokaj alatti szakaszon