Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - II. Paunz Rezső: Kisebb építmények alapozása a soroksári Dunaág alsó szakaszán

29 Öt nap múlva a munkagödörből kiszivattyúztuk a vizet. Számítani lehetett arra, hogy a tulajdonképeni szívóaknából a hiányzó földkiemelést most már kisebb vízbeáramlás mellett, nyilt gödörből való szivattyúzás védelmével el lehet készí­teni. Az előfenék felőli beáramlás tényleg jelentékeny mérvben csökkent, a forrá­sok által szállított víz azonban még mindig olyan sok volt, hogy a rendelkezésre álló szivattyúval nem lehetett az egészet eltávolítani. Az alapbeton többi részét is víz alatti öntéssel kellett elkészíteni. A munkapadot a 97*0 A.f. szintre a Ransome­falak közötti dúcolásra — építettük rá. Az alsó-felső hálózatból álló, összefüggő vasbetét összeszerelésére a munkapad és víz között elég hely állt rendelkezésre, Hosszmetszet 3. ábra. A döinsödi szivattyútelep alapozása. — Gründung lier Pumpanlage bei Dömsöd. ahol a szerelési munkát, ha nem is kényelmesen, — a vasszerelők a munkapadon feküdtek végig - de pontosan el lehetett végezni. Az összeszerelt teljes vasháló­zatot a munkapadra függesztve eresztettük le a tervszerinti mélységig. Az öntött beton elhelyezése két részből állott : A vízszintes aknafenék és a kissé lejtős előfenékrész betonjának elhelyezéséből. A lejtős résznek rövid lép­csőkkel megkísérelt kiképzése nem sikerült. A lépcsők betonozásánál az öntőtöl­csérben levő beton nyomása alatt az elhelyezett beton az egész fenék felszínén szétterült. Nem volt tehát meglepetés, hogy víztelenítéskor (egy héttel a beto­nozás után) a szívóakna fenekének szintjét 20—25 cm-rel magasabban találtuk a tervezettnél. Ez a körülmény nem volt aggasztó, mert a szívóaknában csupán a szívófej alatt volt szükség egy 1 m átmérőjű, 944) A. f. fenékszintű tányérra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom