Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
2. szám - VIII. Zeitvogel János: A kölkedi szivattyútelep biztosítása
A szívóakna jó karbahelyezésónél elsősorban annak víztelenítéséről kellett gondoskodni. A száraz szívóakna falfelületeit gondosan levéstük s letisztítottuk mindaddig, amíg egészséges falfelülethez értünk. A falakba azután 30—40 cm-kint elhelyezett vaskampókat erősítettünk, amelyekre a szívóakna belső, vízzáró. 15 cm vastag gunit-betonbélésének vashálóját szereltük. Ez a vasháló a szívóakna tetején épített gunitbeton koszorú gerendába nyúlt be, amely két helyen keresztirányú merevítő vasgerendát kapott. Az egész bélés 350 kg portlandcement felhasználásával megkevert torkrétbetonnal készült. A karbahelyezési munkák befejezése után a gépházon belül és kívül az 1. sz. ábrán feltüntetett helyeken csőkútakat vertünk le azzal a céllal, hogy a talajvíz áramlási görbéjét változó vízállásnál megfigyelhessük s ebből a talaj vízzáróságára következtetéseket vonhassunk le. A betonfüggöny készítése közben vettük észre, hogy a szívóakna előtti préselő csövek a nyomócső mellett igen könnyen szaladnak le a talajba. Ez arra késztetett, hogy a szívóaknától az árvédelmi töltés alatt a holt Dunáig elnyúló nyomócső mentén is megvizsgáljuk az altalajt, mert valószínűnek látszott, hogy az áramló víz irányában a töltés alatt is képződtek kiüregelődések. Ecélból a töltés mentett lábától mintegy 2 m-re, s egymástól 2 m-re az 1. sz. ábrán megjelölt helyeken a nyomócsövet közrefogó 2 pár préselő csövet vertünk le. A megejtett pneumatikus vizsgálat oly gyanús jeleket mutatott s a préselő csövek verés közben oly könnyen haladtak a talajba, hogy a töltés alatt igen komoly kiiiregelésekre lehetett következtetnünk. Ilyen nagy üregek eltömítése cementpréseléssel drágábbnak látszott, mint a talaj nyilt feltárása s az esetleges üregeknek agyaggal való eltömése, ezért a kerületi felügyelő úr rendelkezése folytán az 1. ábrán megjelölt helyen egy padkás rézsűvel ásott próbagödröt nyitottunk, amelynek feneke a nyomócső alá ért. A feltárt gödörben megállapítottuk, hogy a nyomócső mellett tényleg komoly kiüregelések vannak. A nyomócső alatt nem találtunk üregeket, csupán igen rossz folyóshomokot. Minthogy ezeknek az üregeknek eltömése cementbepréseléssel mégis előnyösei)bnek bizonyult, mert így a töltés átvágása is elkerülhető volt, ezért a nyomócső mellett mindkét oldalon, egymástól 1-0 m távolságban, az 1. sz. ábrán feltüntetett helyeken, a nyomócső fenékszintje alá nyúló, összesen 40 préselőcsövet vertünk le. Ezeket fokozatosan felhúzva összesen 1366 kg portlandcementet tartalmazó habarcsot sajtoltunk az üregekbe és a talajba. A vizsgálat és biztosítási munkák költsége. A fenti eljárás a vizsgálati és biztosítási munkálatokkal együtt kereken 22,000 pengőbe került. A bepréselt cementmennyiség 260 q. A biztosított alapterület cca 300 m 2. 1 m 2 alapterület biztosítási költsége tehát cca 70 pengő. A biztosítási munkálatok eredménye. A biztosítási munkálatok elvégzése után igen rövid idő múlva a Dunán majdnem katasztrofális jeges árhullám vonult le, amelynek tetőzése a mohácsi mércén 680 cm volt. Az árvíz alatt a szivattyútelep üzemben volt s ezalatt gondosan meg18*
