Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - VII. Resli Béla: Az érsekcsanádi szivattyútelep biztosítási munkái

268 Amint a 4. sz. ábrából látható, az első töltésnél a zsilipzáró-kapuk aknájában nagyon kevés anyagot tudunk bepréselni, pedig a csövek lehajlása ezen a részen a legnagyobb. A második átkötésnél, a töltés mentett oldali padkája s a harmadik átkötésnél a töltés szívócsatorna melletti lábánál már több anyagot préseltünk be, dacára annak, hogy a csövek lehajlása ezen a részen aránylag csekély. Az üregek itt csak azért keletkezhettek, mert ez a két átkötés a szívócsatornához közelebb lévén, annak repedésein keresztül már az altalajvíz a zsilipalap alól az altalaj anyagát könnyebben a felszínre tudta vinni. A kulissza préselése 2

1/,,"-os gázcsöveken keresztül 2—2-5 atm. nyomás mellett történt. Amint az 5. sz. ábrán a kulisszába bepréselt anyag nagy mennyisége mutatja, a kulissza préselése nem volt hiába való munka, mert a laza altalaj nagyon is indokoltan rászorult a tömörítésre. A kulissza után áttértünk a vizsgálat útján már megállapított meglevő üregek kitöltésére. Ez szintén alápréseléssel történt. A szívó előcsatornában 35 darab lyukon keresztül 1 : 1-5 keverési arányban 16-6 m

3 tömör habarcsot, a szívócsatornában 50 darab lyukon keresztül 1 : 5 keverési arányban 53 m

3, a gépháznál 44 darab lyukon keresztül 48 m

3 tömör habarcsot sajtoltunk be az alapok alá (4. sz.ábra). A sajtolás alkalmával feltűnt az a jelenség, amit már a fúrási eredmények is igazoltak, hogy, míg a préselés megkezdésekor az alap alatt 2—2-5 m mélységben 4 atm. kezdőnyomás mellett alig tudtunk az altalajba anyagot préselni, addig 50—60 cm mélységben már 1—1-5 atm. nyomás mellett bőven ment az anyag az alap alá. A habarcs legnagyobb része tehát ebbe a mélységbe került. Az üregek tehát tényleg közvetlenül az alapbetonlemez alatt voltak. A 4. sz. ábrából látható, hogy az alápréselési eredmények mennyire igazolták az altalajvizsgálatból adódó feltevéseket, hogy tudniillik az üregek tényleg nyugat-keleti irányban húzódnak, főleg a gépház, illetve a szívócsatorna alapfal melletti részen az előcsatornáig, sőt még az előcsatornában is — sa besajtolt anyag, amint a bepréselt anyaggal arányos nagyságú négyszögek mutatják -— ezen a részen ment be a legnagyobb mennyiségben. Az alapok alápréselése 2-4 atm. nyomás mellett történt 1 : 5 keverési arányú anyaggal. Eleinte Wolfstrobz-féle kézi keverésű, később azonban pneumatikus keverésű sajtolót használtunk. Az előbbi csak kisebb munkánál gazdaságos — bár kezelése egyszerű —, de a sajtolás vele nagyon lassú. Nagyobb préselésnél csak pneumatikus keverésű sajtoló használata ajánlatos. A sajtológép leírását, továbbá magát a műveletet a Vízügyi Közlemények 1934 évi 1. füzete részletesen ismerteti, éppen ezért ezzel részletesen nem foglalkozom. A kulissza préselésénél felhasználtunk 786-75 kg Előfenék „ „ 156-50 „ Szívócsatorna ,, ,, .... 163-00 „ Gépház „ ,, .... 158-75 ,, Összesen .... 1265-00 kg ber. cementet. A kulissza préselése 112, az előcsatornáé 23, a szívócsatornáé 11, a gépház alápréselése pedig 13 munkanapot igényelt. Az egész költség 36,492 pengő 17 fillér volt. Ebből az összegből a kulisszával körülvett terület 1 m

2-ére 27-10 pengő sajtó-