Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - VII. Resli Béla: Az érsekcsanádi szivattyútelep biztosítási munkái

265 a szifonmanometerek bármelyike is hatást mutatott volna. Ez annak a jele volt, hogy a talaj lazasága mellett a szívóakna felőli gépházfal annyira korhadt, hogy azon a besajtolt levegő a szabadba eltávozhatott. A levegő nyomására a szívócsatorna szappanosvízzel leöntött felületén bubo­rékok keletkeztek, melyek világosan mutatták a 3. sz. ábrán is feltüntetett leg­finomabb repedések helyeit. A kémlelőlyukak fúrása alkalmával feltűnt, hogy a gépház szívócsatorna felőli részén, továbbá a szívócsatornában a fúrók, mihelyt az alapbetont átfúrták, ez alatt közvetlenül 50—60 cm mélységig saját súlyuktól minden fúrás nélkül estek lefelé, bizonyítékául annak, hogy ezeken a helyeken üreg vonul végig, ahonnan az altalaj anyagát a víz áramló ereje mái részt elvitte. Nem csoda tehát, ha az alapbeton megrepedt, sőt esetleg le is süllyedt. A fúrási eredményekből megállapítható volt, hogy a régi alapbeton a szívó­csatornában egészen morzsalékos. Ügy látszik, a talajvíz a kötőanyagot már az építés alkalmával kimosta. Sok helyen 30—40 cm vastag zúzott kőréteget találtunk, melyet valószínűleg a felbugyogó talajvíz erejének megtörésére használtak fel. A kövek közti hézagok teljesen üresek voltak. Az ilyen rétegben az ejtő-fúróval a fúrás rendkívül nehezen haladt előre, mert a lazán álló kövek a fúróhegynek mindég kitértek. A fúrás alkalmával a gépház padozata alatt 2-5—3-5 m mélységig egy L-ONX vastag, sárga agyagréteget találtunk, amely a gépház kazánház felőli oldalán, ahol az alapbetonlemez 1-0 méterrel magasabban fekszik, máig is érintetlenül meg van. Azonban a gépház szívócsatorna felőli oldalán s a szívócsatorna alatt, ahol az alapbetonlemez 1-0—1-5 m-rel mélyebben fekszik, csak 5—10 cm vastag rétegben maradhatott meg, melyet valószínűleg már az építés folyamán több helyen áttörtek s így az altalaj iszapos homokrétegébe elsüllyedt, azzal összekeve­redett s a víz áramlása folyamán eltűnt. A padozat alatt az altalaj 3-5—14-0 m mélységig tiszta, finom futóhomokos s 14-0—37-0 m-ig durvábbszemű homokkal váltakozik, mely helyenkint kevés nagyszemű kaviccsal van vegyítve. A vizsgálati eljárás 3758 pengő 86 fillért emésztett fel, amiből a vizsgált terület egy négyzetméterére 5-20 pengő költség esik. Összefoglalva a vizsgálati eredményeket, megállapíthatjuk, hogy a szívó­csatorna régi betonalapja morzsalékos, vízáteresztő, a felette levő Lenarduzzi-féle vasbetonbélés repedezett, a szívócsatorna oldalfala, mely egyszersmind alapfal is, szintén repedezett, a felületén elmállott, a szívócsatorna és a gépház alaplemeze alatt közvetlenül nyugat-keleti irányban az üregek sorozata vonul végig, az alap­beton ugyanitt több helyen szintén meg van repedve, sőt lesüllyedve, a zsilipcsövek lehajolva, a zsilipalap valószínűleg több helyen megrepedve. Mindezeknek a hibáknak megszüntetésére a következő munkákat végeztük : Biztosítás. A biztosítási munka célja elsősorban a további talajkimosás megakadályozása, másodsorban a már meglevő üregek kitöltésével újabb süllyedések lehetetlenné tétele s végül útját szegni annak, hogy az altalajvíz feltörési lehetőségeinek meg­szüntetésével a további üregelődési folyamat folytatódhassák. Az altalaj további kiniosódásának további megakadályozására az egész biztosítandó építményt, tehát a szívócsatornát, előcsatorna egy részét, zsilipet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom