Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - VI. Molnár Sándor: A decsi szivattyútelep megerősítési munkálatai

245 Duna-vízállásnál vizsgálható legyen a szivárgási görbe és a depresszió, vagyis hogy a belvíz változásával mely irányban és miként változik a szivárgási görbe, amiből bizonyos mértékig következtetni lehet majd a vízhozzáfolyás főirányára. A talajvíz változását a kutakban júluis hó 20—31-ig és augusztus hó 5—17-ig észleltük. Ezek az észlelési adatok a 4. és 5., illetve a 6. és 7. számú ábrákbeli grafikonokban vannak feldolgozva és a belőlük folyó következtetések levonására alkalmas formában szemlélhetővé téve. 4. ábra, Wasserstand in den parallel zur 5. ábra. Wasserstand in den senkrecht "Donau angelegten Beobachtungsbrunnen. zur Donau angelegten BeobachtungsDuna ^ Donau. Belvíz = Binnenwasser. brunnen. Duna = Donau. Belvíz = Binnenwasser. A 4. szánni grafikon változó Duna- és belvízállás mellett, a legelőször észlelt források helyétől kiindulóan. a Dunával párhuzamos irányban fekvő kutak vízállását, míg az 5. számú grafikon hasonló körülmények mellett a Dunára merőleges irányban elhelyezett kutak vízjátékát tünteti fel. A szivárgási görbét a két főirányban fekvő szelvényben néhány jellemző Dunavízállásnál a 6. és 7. számú grafikonokban szerkesztettem meg. A 4. és 5. számú grafikonokból világosan látható, hogy a Dunával párhuzamos irányban elhelyezett észlelőkutak vízállása általában gyorsabban követi a Duna változó vízállását, tehát ebben az irányban a talaj felső rétege vízátbocsátóbb anyagból áll, mint a töltésre merőleges irányban. Megállapítható az is, hogy a belvíznek a nappali szivattyi'izások hatása alatti 20—30 cm-nyi ingadozására a Dunára merőleges irányban elhelyezett kutak vize alig reagál, ellenben a Dunával párhuzamosan helyezett kutak vízállása észrevehetően gyorsabban követi a belvizet és ott egy bizonyos depresszió áll elő. Ebből arra következtettünk, hogy a belvízcsatorna