Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

185 rizst, Az első vetésű rizs — vary-aloha — április havában kerül a földbe. Ezt júliusban átültetik és január hónapban aratják. A második vetésű rizst vary-ambiaty néven ismerik. Ezt júliusban vetik, novemberben átpalántázzák és a következő év júniusában aratják. Ez az utóbbi beosztás a legelterjedtebb, bár az elsővetésű rizs hozama jelentékenyen bővebb szokott lenni. Újabban Madagaszkárban is tért hódít a vizek összegyűjtése. Ezzel kapcsolatban mesterséges öntözés útján mindig a jobban fizető elsőtermésű rizst kultiválják, így az időjárás okozta nehézségek is legyőzhetők. Kokhin-Kínában háromféle rizst termelnek : a korait, a rendesidejűt és a kései vetésűt. A rendesidejű rizs ott 6 hó alatt fejlődik ki és érik meg. A rizst június hó végén vetik, egy hóval később átültetik és december végén aratják. A korai rizst májusban szokták vetni, az átültetése júniusban történik és november hóban már betakarítják a termést. A kései vetésű rizs gyakran a legértékesebb. Ugyanis ezeken a tájakon sokszor megesik, hogy a pusztító viharok és árvizek a két első vetést tönkreteszik. Ilyenkor a termelőnek nagy segítsége a szeptemberi vetés, amit

1 januárban lehet learatni. Különféle országok és éghajlatok szerint a vetés és művelés nagyon változik. Sok helyen egyenest a jól előkészített táblába vetik a magot, másutt előbb palántát nevelnek és azt ültetik át végleges helyére. A mérsékelt égöv alatti rizstermelő helyeken : Itáliában, Egyiptomban és az Egyesült-Államokban a helybe való rizsvetés van alkalmazásban. A tropikus tájakon ellenben előbb mindenütt palántát nevelnek. A helybe való vetés szórva-, vagy sorbavetőgéppel történik. Az Egyesült-Államokban használatban lévő szórvavetőgépek igen jó munkát végeznek. A helybe való vetés kétféle lehet, éspedig a száraztalajba vagy az elárasztott táblába való vetés. Gobbetti olasz rizsszakértő megállapításai szerint Olaszországban, szórvavetés esetében, hektáronként 100—180 kg magot vetnek el. Sorvetőgéppel pedig száraztalajban, 18—25 cm sortávolság mellett, mindössze 70—90 kg vetőmag szükséges. Elárasztott talajban a sorok távola 25—30 cm. A magszükséglet 90—160 kg-ot tesz ki hektáronként. A rizsvetésnél is úgy, mint a többi gabonaneműeknél, a sorbavetés határozottan a legelőnyösebb, azonban az erősen átnedvesített táblákon ez a művelet némi nehézséggel jár. Ugyanis nehéz a magnak a csövekből való egyenletes kifolyását ellenőrizni. Dél-Carolinában elővigyázati szempontból vetés előtt a magot bizonyos ideig agyagos vízben áztatják, így az a csőben biztosabban csúszik le. Melegövi tájakon nem alkalmazzák a közvetlen vetést, hanem mindenütt palántát nevelnek és azt ültetik ki. A palántanevelés egyik fő előnye, hogy míg a növény a palántakertben van, tehát 4—6 hét folyamán, bőséges idő jut a végleges rizstábla megfelelő, jó előkészítésére. Sok helyen ebben a földben a rizs előtt valami gyorsan növő előveteinényt termelnek, vagy már ősszel belevet'

к a takarmánynak való rozsot. Meleg tájakon a palánták elültetése előtt kukoricát, burgonyát, dohányt, vagy valami hüvelyes veteményt termelnek a rizsföldön.