Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

182 utaztunk. Megérkezve Pékiára, egy kiadós reggeli után azonnal megindult a lejtmérezés. Míg én a rétmesterrel az elszámoláshoz szükséges csatornafenékkottákat gyűjtögettem össze, Lisznyai Tihamér egy kis vadászatot rendezett és egymásután zavartatta fel a rizstáblákból a kövér tőkés kacsákat. Gyönyörű nyári délelőtt volt. A rizs már kihányta bugáját és lassú ritmusban, csendesen hullámzott a könnyű szélben. Az egyforma sötétzöld növénytenger síkján itt-ott nyílegyenes ezüstsávokban csillant fel a csatornák vízvonala. Ez a kedves, vonzó kép mélyen bevésődött az emlékezetembe, mert tulajdonképen rizsföldet és igazi eleven rizsvetést akkor láttam először. Később, más világtájakon bolyongva, ha valahol érés előtt álló, hullámzó rizskultúrák ötlöttek szemembe, önkénytelenül is mindig a napsugaras magyar róna dús termést ringató síkjára és a péklai rizsföldek gondosan kimért, öntözött tábláira szálltak vissza a gondolataim. II. A RIZS ELTERJEDÉSE ÉS KÜLÖNFÉLE FAJTÁI. A rizs az emberiség felének alaptápláléka, amiből a földkerekség legkülönbözőbb népei évenként egymilliárd métermázsát meghaladó mennyiséget fogyasztanak. A világ rizstermelésében mennyiségre nézve India vezet. Ott évenként a világ össztermelésének 42%-át állítják elő. A Kínai Birodalom 22%-kal vesz részt a világ évi rizstermelésében, aztán a Japán-Császárság, Indo-Kína, Sziám, Hollandus-India következnek a sorrendben mint vezető rizstermelő helyek. Ezeket a Fülöp-szigetek, az Egyesült-Államok, Olaszország, Brazilia, Francia-NyugatAfrika és Madagaszkár szigete követik. A világ ezen a 12 táján 1927-ben összesen 1059 millió q rizst termesztettek. Ez összeghez még a földgömb 80 különböző helyén produkált mintegy 30 millió q-t hozzáadva megállapíthatjuk, hogy a legutóbbi évek folyamán a világ egyévi rizstermelése megközelítőleg 1089 millió q-t tett ki. A rizs (Oryza-Sativa) egyéves növény. A polyvásvirágúak csoportjába tartozik. Rendesen 1-0—1-6 m magasra nő meg. Levele keskeny, szálas, bugája 20—30 cm hosszú. Kalászkái egyvirágúak, egy kocsányon rendszerint hatával vannak elhelyezkedve. A virágporzók száma hat, bibeszála pedig kettő. Sárgaszínű polyvái a magot teljesen beborítják. A rizs fehér magját a polyván kívül még egy sárgáspiros vagy barnaszínű vékony burkolat veszi körül. Cséplés folyamán az érett szem nem hullik ki, hanem benne marad a polyvában. A rizs ebben a hántolatlan állapotában faddy néven ismeretes. A hántolás alatt a polyva lepattan a szemről és a szelelés folyamán eltávplítódik. A rizsszemen maradó belső héjat azonban csak külön tisztító művelettel lehet eltávolítani. A világkereskedelemben a nagy távolságokra való szállításoknál, csak a tisztított és fényezett rizs kerül forgalomba, mert a paddy-t a rajtalévő héj a nagy tömegben való raktározás folyamán felmelegíti és erjedésbe hozza. A fényezett rizs 77—80%-nyi szénhidrátot tartalmaz. Nitrogénből 7-25%-nyit, zsiradékból pedig 0-1—3-0%-nyit foglal magában. 1 Ez az ismertetés Henri Jumelle maseillei egyotemi tanár megállapításai alapján készült.