Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
1. szám - X. Szakirodalom
171 A — viszonyszám neve Reynold-szám, jele Re, s jellemző azokra a jelenségekre, amelyek ben a s l lrűségen kívül a viszkozitásnak jut szerep. pV 2 A viszonyszám neve Rayleigh-azám, jele Ra, s jellemző azokra a jelenségekre, melyeke ben a sűrűségen kívül az össznyomhatóság játszik szerepet. V й A viszonyszám neve Froude-szám, jele F, s jellemző azokra a jelenségekre, melyekben w gl a főszerep a sűrűségnek és a folyadék súlyának jut. p IV 2 A viszonyszám neve Weber-szám, jele We, s jellemző a kapilláris tulajdonságoktól s függő jelenségekre. Az ideális modellnél mind a négy viszonyszámnak egyezni kellene az eredeti folyamatra érvényes viszonyszámokkal és azonfelül az érdességnek a geometriai hasonlósághoz kellene igazodnia. Ez azonban kielégíthetetlen feltételeket szabna az alkalmazandó sebességek viszonyszámára. Ha ugyanis a geometriai arányt \-val jelöljük, akkor az eredeti és modell-folyamatnál azonos folyadékot tételezve fel, a sebességek viszonyszámának értéke a Reynold-számok egyen1 lőségéből — -re, a Rayleigh-számok egyenlőségéből 1-re, a Weber-számok egyenlőségéből 1 ^ -=-re, a Froude-számok egyenlőségéből pedig У~Х-ге adódnék. Ebből pedig az következik, Г ^ hogyha a modellben ugyanazon folyadékot használjuk, mint az eredeti jelenségnél, akkor mechanikai hasonlóságról csak olvan jelenségeknél lehet szó, amelyek a folyadék sűrűségén kívül még legfeljebb egy fizikai tulajdonságtól függnek (pl. súly-viszkozitás, felületi feszültség stb.). Ilyen esetekben azután a sebességek viszonyszáma a geometriai viszonyszám értékéből egyszerűen számítható. Ha a modellnél más folyadékot használunk, akkor a hasonlóság terét a jelenségek tágabb körére terjeszthetjük ki, ez esetben azonban az alkalmas folyadék megválasztása okoz nehézséget. A továbbiakban De Marclii a hidraulikai modellekre vonatkozó egyéb korlátozásokat sorolja fel és megemlíti, hogy a szilárd testek felületi érdessége a modelleken nem ábrázolható kielégítő módon és ezért az érdesség hatása más módon állapítandó meg. Rámutat arra is, hogy hordalékmozgás jelenlétében az elméleti értelemben vett hasonlóság megvalósíthatatlan és ezért ilyen esetben a modellkísérletek berendezése csak empirikus alapon történhetik, nyert eredmények pedig csak minőleges következtetésekre alkalmasak. Az ilyen természetű kísérletek a folyamszabályozási és árvédelmi kérdések tekintetében nagyon fontosak, amelyek nem követelnek pontos számszerű feleleteket. Végkövetkeztetésként kimondja, hogy a modellkísérletek a vizi építkezések bizonyos kategóriáinál a célszerű és gondos tervezés érdekében nélkülözhetetlen segédeszközzé váltak. Maga az a tény, hogy a világ főbb államaiban az ilyen kísérletek végzésére és specializált laboratóriumok fenntartására jelentékeny összegeket költenek, igazolni látszik azt, hogy ezen a réven kézzelfoghatóan használható gyakorlati eredményeket lehet elérni. Németh Endre.
