Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
1. szám - X. Szakirodalom
158 nek körülbelül 70%-át az állattenyésztés, baromfitartás, bor- és gyümölcstermelés adja. Ennek nagyobb részét kisgazdaságok termelik. II. Az agrárpolitika feladatai. Földreform. A nagybirtok és a kisbirtok harcában az a döntő, melyik biztosítja több ember megélhetését, — mondja Szekfű Gyula. Az egészségtelen birtokmegoszlás orvoslására két mód van : az egy kézben lévő birtokok kiterjedésének maximálása és a szétforgácsolódást megakadályozó birtokminimumok megállapítása, Magyarország agrárlakosságának száma 4-5 millió. Ennek 67%-a mezőgazdasági munkás, cseléd és törpebirtokos vagy bérlő, 30%-a kisbirtokos vagy bérlő, 2%-a egyéb agrárfoglalkozású és csak 0-7%-a 100 kat. holdnál nagyobb birtokos vagy bérlő. A két véglet megszüntetésével a nemzeti szempontból igen fontos kisgazdaságok száma jelentékenyen gyarapítható. Az agrárlakosság fogyasztóképességének emelésével az ipar, és pedig főleg a kisipar jelentékeny fogyasztótömegekhez jut, ami újabb munkaalkalmakat teremt. Kisgazdaságok létesítésére az 500 kat. holdnál nagyobb birtoktestek jöhetnek számításba. Az utódállamok földreformjaiban is nagyjából az 500 holdas birtokmaximum valósult meg. Az 500 holdnál nagyobb, részben korlátolt, részben szabadforgalmú gazdaságok területe 5-1 millió kat. hold. A birtokreformmal kapcsolatban legtöbbet emlegetett korlátolt forgalmú gazdaságok területe 1931-ben 3-8 millió kat. hold. Ezek kincstári birtokok (240,000), községi és közbirtokossági birtokok (1,480,000), vallás és tanulmányi alap, egyházi birtokok (1,040,000), hitbizományi birtokok (820,000) és részvénytársasági birtokok (152,000 kat. hold). A bábolnai és mezőhegyesi állami birtokok más célt szolgálnak, nem jöhetnek számításba. A többi birtokkategóriát is vizsgálva, a korlátolt forgalmú birtokokból mindössze 1-3 millió kat. hold szolgálhat kisgazdaságok és közlegelők létesítésére. Az 500 kat. holdnál nagyobb terjedelmű szabadforgalmú birtokok területe 2-8 millió kat. hold. Ezekből körülbelül 1-7 millió kat. hold jöhet számításba kisgazdaságok és közlegelők létesítésére. A földreform céljaira összesen tehát körülbelül 3-1 millió kat. hold terület áll rendelkezésre. A létesítendő kisgazdaságok területe átlag 12 kat. holdnak vehető, de természetesen a talaj minősége, a földigénylők rátermettsége és egyéb szempontok figyelembevételével ettől lényegesen el is térhet. A földreformmal a kisgazdaságok száma 225,000-rel szaporítható. A szabadforgalmú 2-8 millió kat. hold területű nagybirtokokon nagyszabású telepítést lehet megindítani. Részben új községeket kell létesíteni, részben a meglévőkhöz hozzátelepíteni. Az utódállamok Magyarország elszakított területein, a Felvidéken, 2-3 millió, Erdélyben 2-9 millió. Délvidéken pedig 21 millió, összesen 7-3 millió kat. hold területet használtak fel földbirtokreformjuk keresztülvitelénél. Mindenütt saját nemzetiségű lakosságot telepítettek. Tagosítás. Ha a kisgazdaságok területe a nagybirtokhoz hasonlóan egy-egy összefüggő tagban terülne el, a terméseredmények átlagai sem maradnának el a nagybirtok átlagai mögött. Ez mutatja a tagosítás nagy fontosságát. Megállapított tény, hogy a tagosított birtokok bruttó terméshozama 20%-kal nagyobb, mint a tagosítás előtt. Egyesek szerint 25—30%-os termésemelkedés és 50%-os földértékemelkedés is elérhető tagosítással. Az ország 3400 községe közül 2500—2800 községben volna szükséges a tagosítás, melynek holdankénti költsége 30 P-re tehető. A tagosítandó községek területe 5—6 millió kat. holdra tehető. A tagosítással nyerhető mesgyeterületet Oltay professzor 50,000 kat. holdra becsüli. Öntözés. Az öntözőművek gazdaságosságát csak a belterjes gazdálkodás biztosítja. Az intenzív gazdálkodást lehetővé tévő kisgazdaságok létesítését célzó földreformnak tehát az öntözési munkákat meg kell előznie. Közlekedésügy. A földbirtokreformnak elengedhetetlen kiegészítője helyes útépítési programm felállítása és végrehajtása. 30 éves útépítési programm alapján körülbelül 3000' kilóméter állami és 7000 km törvényhatósági útnak átépítése, továbbá 2000 km törvényhatósági és 30,000 km községi útnak kiépítése volna szükséges. E munkák költsége 30 év alatt 11 milliárd P, vagyis évi 32-5 millió a jelenlegi 17—18 millió P-vel szemben. A nemzeti jövedelem kialakulása szempontjából nélkülözhetetlen egyenletes áralakulást csak jól kiépített úthálózat teszi lehetővé. Hitelkérdések. A mezőgazdaság adósságterhe 1913-ban Magyarország jelenlegi területére vonatkoztatva körülbelül 3 milliárd P volt. A háborút követő infláció idején ez csaknem tel-