Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - X. Szakirodalom

SZAKIRODALOM. Dr. Matolcsy Mátyás: Agrárpolitikai feladatok Magyarországon. Szekfü Gyula előszavával. Soli Deo Gloria Szövetség kiadása. Budapest, 1934. 161 oldal. Ára 2-80 P. I. A mezőgazdaság jelenlegi struktúrája Magyarországon. Egészségtelen birtokmegoszlásunk és annak súlyos következményei. Az 1930. évi statisztika szerint a gazdaságok száma % területe % — 1 kat. holdig terjedő gazdaságok 551,714 34-5 286,575 1-8 1— 5 „ „ „ „ 590,580 37-0 1,462,256 9-2 5— 50 „ „ „ 425,972 26-6 5,752,700 36-1 50— 500 „ „ „ 25,766 1-7 3,276,488 20-6 500—1000 „ „ „ „ 1,971 0-1 1,374,032 8-6 1000 kat. holdon felül 1,644 0-1 3,778.567 23-7 1,597.647 100-0 15,930,618 100-0 A háború utáni földbirtokreform körülbelül 1,000,000 kat. hold terület igénybevételével a 3 holdnál kisebb területű törpegazdaságok számát 584,000-ről 978,000-re emelte. Az 1000 holdnál nagyobb birtokok szántóterületének 42-7%-át bérleti úton kezelik. A bérbeadott 2 millió kat. hold területnek csupán 22-6%-a esik a 100 kat. holdnál kisebb bérleti gazdaságokra. A birtokeloszlásnak a népsűrűségre gyakorolt hatását néhány számadat világítja meg. Például Sövényháza területe 55,559 kat. hold, ennek 90-6%-a 1000 holdnál nagyobb nagybirtok, a lakosság száma 1930-ban 7823 lélek, népsűrűsége 22-9 km

2-enként. Sándorfalva területe 2261 kat. hold, nagybirtok nincsen, a lakosság száma 1930-ban 5683 lélek, népsűrűsége km

2-enként 436-0. A nagybirtokok mellett a lakosság sűrűsége a 30 lelket km

2-enként sehol nem haladja meg, nagybirtokmentes községekben ez a szám 70 alá nem száll, de gyakran felemelkedik 100 fölé. Végső fokon az egyke is az egészségtelen földbirtokmegoszlásból indul ki. Település. A Dunántúlon a lakosság sűrű kis községekben, az Alföldön pedig annak harmadrésze tanyákon elszórva él. Például Baranya- és Békés-megye közel egyforma teriiletűek. Előbbi megyében 310 község van átlag 800, utóbbiban 28 község átlag 11,800 lakossal. A tanyarendszer gazdasági előnyeit lerontják a rossz közlekedési viszonyok, a szociális- és kultúrintézményektől való elzárkózottság. A kisbirtok szerepe a termelésben. Magyarországon ezidőszerint a nagybirtok termeléstechnikája tökéletesebb, mint a kisbirtoké, de ez csak addig áll fenn, míg a társadalom egyes osztályai között nagy különbség van iskolázottság dolgában és a szövetkezésre való hajlandóság az alsóbb rétegekben nincs kifejlődve. A kis- és nagybirtok terméseredményeinek kérdését nem lehet egyedül a szántóföldi termelés alapján eldönteni. Ha a szántóföldi termelésen kívül figyelembevesszük az állattenyésztést, a szőlő- és gyümölcstermelést és a termésértékeket a nagy- és kisbirtok erdőnélküli egy kat. holdnyi területére vonatkoztatjuk, azt találjuk, hogy a kisbirtok holdankénti terméshozama a nagybirtok hozamát 50%-kal felülmúlja. Az 1929/30. gazdasági év adatai szerint a közel 3 milliárd pengő értékű termésnek 46%-a került kereskedelmi forgalomba, 14%-a kivitelre. A kereskedelmi forgalomba került agrártermékek körülbelül 70—73%-a kisgazdaságokból származik. A mezőgazdasági kivitel-