Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - V. Possewitz A. Guidó: A Rókushegy geológiája, különös tekintettel a suvadásokra

107 vízzárónak kellene lenni. Mégis, míg az A

1 és B

x jelű minta a próbalyuk fúrásakor száraznak és vízzárónak találtatott, addig a C

x jelű minta a talajvizet jól vezette. Teljesen más képet kapunk, ha közelebbről megtekintjük az A

2, B

2, C

2 jelű oszlopok számértékeit. Azoknál az iszapolás a fúrólyukban talált talajvízzel történt, mely, mint a kémiai elemzésből látható, igen sok oldott sót tartalmaz. Ennek következménye, hogy a talajvizes oldatban az agyagszemcsék koaguláltak. Nagy pelyhekké összetapadva, igen rövid idő alatt leülepedtek az edény fenekére. Kolloid és az iszap két alacsonyabb frakciója ezekben az oldatokban alig mutatkozott. A koagulált pelyheknek nagysága 0-01—0-02 mm nagyságú szemcséknél kezdődött, melyek iilepedési ideje 44 másodperc és 4 perc 22 másodperc között van. Л.*" tri

т> .^vriîtz с то/1 Jíwép/Ah. A 11 л már. rétegek feltctnte.tésévti. о loo 200 J

O°

z

n7. ábra. Metszet a Ruszti-út mentén. Schnitt längs der Ruszti-Strasse. Igen érdekes képet kapunk a talajvíz koaguláló hatásáról, ha mind a vízüveggel, mind a talajvízzel készült iszapolások eredményeit logaritmikus léptékkel, grafikonban ábrázoljuk (6. ábra). A

v B

v C'

rel jelöljük a vízüveggel, A

2. B

2, C

2-vel a talajvízzel iszapolt agyagok szemcseeloszlási görbéit. Megfigyelhetjük, hogy a koagulált agyag pelyheinek szemnagysága 0-01—0-05 mm között van, vagyis az iszap és mo határán. Ez az a szemcsenagyság, mely gyakorlatilag már vízvezető. Innen magyarázható tehát, hogy jelen esetünkben a kiscelli agyagnak mindazon rétegei, amelyekkel ez a nagy sótartalmú talajvíz érintkezik, elveszti impermeábilitását és lassan vízvezetővé válik. A talajvíz nagy sótartalma folytán hasonlóan koagulálja az agyagot, mint ahogy azt a talajvizes oldatnál kimutattam. Az agyag kolloid- és iszapszemcséi nagyobb pelyhekké tapadnak össze. Egymáshoz viszonyított helyzetük megváltozik. A lapos, pikkelyes szemcse-elrendeződés szemcséssé alakul át. A pelyheken belül a fellépett nagyobb szemcsevonzás és tapadás folytán, a hézagtérfogat csökkenik, mely a keletkezett pelvhek között nagyobb összefüggő hézagokat eredményez. A talajvíz által kioldott és eltávolított sók is növelik a hézagtérfogatot, melyek közt a talajvíz azután utat talál. Minthogy az esés nagy, a talajvíz az Ördögárok felé veszi útját s hosszú idők alatt mélyen bevágódott az agyagrétegbe.