Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - I. Dieter János: A budapesti vámmentes és a budapest-ferencvárosi helyi kikötő partfalai

8 a vízjátéktól és a hajók méreteitől függő magassága, a várható forgalom, a helyi viszonyok szerint leggazdaságosabb építőanyag alkalmazása, az a körülmény, hogy az építkezés szárazon vagy vízben hajtandó-e végre, továbbá, hogy partfalak csendes, védett vízben, vagy pedig folyóvízben létesítendők-e : mindmegannyi olyan tényező, melynek fontos szerep jut az építendő partfal rendszerének megválasztásánál. A partfalak alapjaival, medencénél annak feneke, folyónál pedig lehetőleg az átlagos fenékszint alá kell menni, gondolva a fenék esetleges későbbi kialakulására, tervszerű vagy természetes mélyülésére. Altalajviszonyok. A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő — értve ezalatt az állami vámmentes kikötőt és a főváros ferencvárosi helyikikötőjét —• területét pannonagyag felett óalluviális homok és kavics borította, amint arról még a tervezés során végzett fúrások útján meggyőződtek. A partfalakat a pannonagyag felett elhelyezkedő kavicsrétegre alapozták, amelyet cm

2-enkint 5—-6 kg-al lehetett megterhelni. Az alárendeltebb forgalom céljaira szolgáló partfalak szerkezeti szád pallói, illetve cölöpjei a pannonagyagba érnek le. A partfalak méretezésének módja. Minthogy egyrészt az alapok kavicsrétegen fekszenek, másrészt a háttöltések is kikotrott homokból és kavicsból készültek, a méretezés tekintetében kedvező viszonyok között voltak. A háttöltés felett 3-0, illetve 1-5 t/m

2 egyenletesen megoszló esetleges terhelést véve fel, a Poncelet-féle szerkesztés útján határozták meg a földnyomást, a háttöltés száraz, nedves és átázott (a víz fajsúlyával kisebbített fajsúlyú) részeit külön véve figyelembe. Felemlítem, hogy jelen esetben, homogén háttöltést feltételezve, f

m = l-8t/m

3, Ф = 30' és q>'= I = 10° értékkel egyszerűbben is megkaphatjuk az eredményt.

3 Nagyobb, 3 t/m

2 mozgó terhelést vettek számba az elsőrendű partfalaknál, éspedig a vámmentes kikötőnek a helyi 0 felett 7-50 m magas stabilizáló konzolos és a kesszon-alapozású beton partfalainál, továbbá a ferencvárosi helyikikötőnek az említett 0 felett 4-50 m magas süllyesztett vasbetonszekrényes vasbeton és pillérekre alapozott beton partfalainál. Az 1-5 t/m

2 terhelést pedig a ferencvárosi helyikikötő alárendelt forgalma céljaira létesített 3-80 m magas (helyi 0 felett), kettős T-tartós vasbeton és a 2-00 m magas (a helyi 0 felett) vasbeton szádpallókból készült partfalainál. A partfalak leírása és készítése. Az alkalmazott partfalak közül a fontosabbakat az alábbiakban ismertetem. a) Stabilizáló konzolos beton partfal. 3 Hivatkozhatunk itt Dr. Sabathiel Richárdra, ki errevonatkozólag a Vízügyi Közlemények 1923. évfolyamának első füzetében, a 35. oldalon, „Szádfalakból alkotott támfalak számítása" című ismertetésében a következőket írja : „Ha a legkisebb vízállás mélyen van, akkor egyszerűség kedvéért átlagos anyaggal számíthatunk és a talajvizet nem is vesszük figyelembe. A Duna kavicsánál legjobban megfelel : т = 1-8 és ф = 30°.